A minisztérium által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint hozzátette: a kormány rendbe tette és növekedési pályára állította a gazdaságot, valamint visszaadta a határainkon túl élő magyarságnak a nemzethez tartozás jogát.

A Hargita megyei településen tartott megemlékezésen a miniszter azt mondta: 1848-ban elődeink azért harcoltak, hogy Magyarország, a magyarság a szabad nemzetek közösségének egyenjogú tagja lehessen. Hozzáfűzte: azt akarták, hogy Pesten és ne Bécsben hozzanak rólunk döntéseket.

"Ma sem gondoljuk másként, ezért valljuk, jogunk van ahhoz, hogy magunk döntsünk Magyarország alaptörvényéről", önálló és a magyarság érdekeit szolgáló gazdaságpolitikát folytassunk - fogalmazott.

A miniszter szerint nemzetünk ünnepén hangsúlyosan kell kimondanunk, "nem kívánunk mást, mint 168 évvel ezelőtt: mi, magyarok békében, biztonságban és félelem nélkül akarunk élni".

Szólt arról, hogy egykor a forradalmat támogató tömegben ott voltak az erdélyi emberek is, nemcsak a magyarok, hanem mindenki: a szolgaság ellen lázadók, a szabadságért lelkesedők és a jövőért harcolók. Mint mondta, a közös cél a polgári berendezkedés megteremtése volt, ezért március 15-e a modern és független Magyarország születésnapja is.

Varga Mihály annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a következő években Közép-Európában lesz az európai gazdasági növekedés központja, ezért a magyar kormány komoly figyelmet fordít a Kárpát-medencei régió gazdasági előrejutására, olyan együttműködés kialakítására, amely előnyös országaink számára. Az egymásra utaltság, a közös érdekek azonban nem írhatják felül azt az elvárást, amellyel hazánk a tavaly ősszel hivatalba lépett új román kormány működésével szemben támaszt - mutatott rá a tárcavezető.

Közölte, minden fórumon fel kell az ellen lépni, hogy a román hatóságok akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, és gátolják az erdélyi magyar közösség azon törekvéseit, hogy településeit, köztereit és intézményeit anyanyelvén, a maga által választott névvel illesse, szimbólumait szabadon használja.

Varga Mihály kijelentette, a román kormánytól azt várják, hogy tartassa be az általános emberi és kisebbségi jogokat, hogy folytathassuk a közös munkát: a fejlesztéseket, egy igazi közös közép-európai tér kialakítását.

Magyarországnak egyértelmű, hogy közös érdek a kétoldalú kapcsolatok rendezése - közölte a miniszter. "Most, amikor Európa egy emberöltő óta nem látott biztonságpolitikai kihívással, a migránsok áradatával néz szembe, minden korábbinál erősebb kötelezettség országaink számára az összefogás, az együttes politikai cselekvés" - tette hozzá.

Arra is kitért: amit ma az európai vezetők tesznek, ahhoz nincs meg a felhatalmazásuk az európai emberektől, ezzel szemben a magyar kormány most kikéri az emberek véleményét, hogy továbbra is nyugodtan képviselhessék a magyar érdekeket. Megerősítette, a döntés elsősorban arról szól, "akarjuk vagy nem akarjuk, hogy bevándorlók ezreit kezdjék el hozzánk telepíteni".

Mindenkire szükség lesz ehhez a döntéshez: "ismét nemet kell mondanunk arra, hogy elvegyék függetlenségünket és nemet kell mondanunk arra, hogy Magyarország mindörökre megváltozzon" - tette hozzá Varga Mihály a nemzetgazdasági tárca közleménye szerint.