Nem állt le, napirenden van a Bálna értékesítése, de már nem az MNB az egyetlen vevőjelölt - értesült lapunk a városházához közeli forrásból. A hatályos jogszabályoknak megfelelően a Fővárosi Közgyűlés pályázatot ír ki a megvásárlására, ezzel párhuzamosan zajlik az értékbecslés.

A Magyar Nemzeti Bank tavaly novemberben hozta nyilvánosságra vételi szándékát. Budapest emblematikusnak szánt, ám mindezidáig kitalálatlan imázsú, perek sokaságával érintett multi-funkciós kulturális létesítményében oktatási és pénzügyi központot szeretett volna kialakítani. A Bálna adott volna helyet a jegybank látogatóközpontjának és egy pénztörténeti múzeumnak, valamint itt működött volna a Budapesti Corvinus Egyetem MNB tanszéke is.

PORTFOLIO TISZTÍTÁS
Az eredeti forgatókönyv szerint már februárban a közgyűlés elé kellett volna kerülnie az intézmény meghirdetéséről szóló pályázatnak, ám hetek óta csúszik, sajtóhírek szerint maga a főpolgármester, Tarlós István állítatta le. Lapunk kereste a Főpolgármesteri Hivatalt, a Magyar Nemzeti Bankot, az MKB Bankot és több fővárosi képviselőt is, hogy megtudja, hol tart a folyamat, ám hivatalosan egyik helyről sem adtak érdemi választ.

A Főpolgármesteri Hivatal Sajtó és Kommunikációs osztálya annyit közölt, az ügyletről még nem született döntés, a közgyűlés határoz róla. Az MNB lapzártánkig nem reagált. Egy névtelenséget kérő, MKB-hez közeli forrás viszont arról tájékoztatta a Figyelőt, hogy a pénzintézet az ügyletben közvetlenül már nem érintett, ugyanis portfoliójából több lépcsőben kikerültek a rossz követelések. Köztük a főváros ellen 29 millió euró és kamatainak megfizetésére irányuló per követelése is. A pénzintézet állt ugyanis hitelezőként a beruházó Porto Invest mögött, s mivel a főváros vitatta a szerződésben megállapított fizetési kötelezettségét, az ügy jogi útra terelődött. (A per részleteiről lásd a keretes írást.)

NEM SIKERTÖRTÉNET
A Bálna nem egy sikertörténet. Cet-ként készült el, majd a Fidesz kormány idején keresztelték át Bálnára, ám ez a név sem hozta el számára a felívelést. Eleve késett az átadása, a Demszky korszakban épült kulturális centrumot egy ideig át sem akarta venni a főváros, legfőképpen azért, mert túl magasnak találta a ppp konstrukcióban megállapított szolgáltatási díjat. Végül jóval kevesebbet fizetett érte, mint amennyit az előző városvezetés a beruházó felé vállalt.

Tarlós Istvánnak és csapatának a kezdetektől sok baja volt a beruházással, legfőképpen az, hogy igen drága. Üzletileg sem felelt meg az előzetes várakozásoknak. Négy éve 3 milliárd forint éves bevételt tervezett az üzemeltető, ám hamar rájött, ennek a tizedét sem tudja a kulturális központ teljesíteni.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában.