A dohányzási és alkoholfogyasztási arányok a tinédzserek körében Magyarországon csökkentek 2010-hez képest, derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iskolás gyermekek körében végzett új páneurópai felmérésének hazai adataiból. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által vezetett kutatás eredménye szerint a nemzetközi átlagokhoz képest nem javultak eredményeink: még mindig kedvezőtlenebbek mind a dohányzás, mind az alkohol tekintetében. Minden ötödik magyar 15 éves hetente legalább egyszer rágyújt, míg Európában átlagban ez csak minden tízedik fiatalra jellemző. A magyar 15 évesek több mint harmada legalább kétszer volt már részeg életében és e tekintetben csak Dánia előzi meg hazánkat. Csökkentek a drogfogyasztási arányok, a valamilyen szert életükben kipróbálók aránya jelenleg kevesebb, mint 25 százalék.

Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatásban a 11, 13, 15 és a 17 éves iskolába járó gyermekeket kérdezték meg egészségi témakörökben egy reprezentatív adatfelvétel során.

Túlsúly

A túlsúlyos magyar fiatalok aránya nem változott - mintegy 20 százalék a 11-15 évesek körében -, ez európai viszonylatban közepesnek mondható. A táplálkozási szokásokban azonban kedvező változást is tapasztaltunk: nőtt a zöldségféléket naponta fogyasztók száma, ez ebben a korosztályban minden harmadik magyar fiatalra jellemző. Kismértékben csökkent azoknak a száma is, akik naponta fogyasztanak cukortartalmú üdítőitalokat és édességeket, a fiatalok körében minden negyedik eszik rendszeresen ilyen terméket. A nemzetközi trendeket vizsgálva, ezen a területen hazánk több mint 30 európai országból a hetedik legdinamikusabban fejlődő ország.

Mérsékelt, de egyértelműen javuló tendencia látható a testmozgás gyakoriságában: a semmit vagy nagyon keveset mozgó tanulók aránya csökkent, jelenleg 28 százalék. Némileg csökkent a sokat, naponta legalább 2 órát televíziót nézők aránya, hétköznapokon több mint a tanulók fele, hétvégén 80 százaléka tölti ezzel az idejét.

A magyar fiatalok nemzetközi viszonylatban magas arányban értékelik egészségüket rossznak vagy éppen csak megfelelőnek. A gyakori egészségi panaszok (pl. fejfájás, gyomorfájás, ingerlékenység, fáradtság, elalvási nehézségek) előfordulása azonban átlagosnak mondható Európában. Hazánkban egyedülálló módon vizsgáltuk a serdülőkorúak hangulati problémáit, depresszív érzéseit is. E tekintetben kedvezőtlen változást tapasztaltunk: 2010-ben a 15 éveseknek mintegy negyede, 2014-ben azonban már közel harmada számolt be hangulati zavarokról.

Első ízben vizsgálta a kutatás a tizenévesek baráti kapcsolatainak erősségét. E tekintetben hazánk kiemelkedően jó eredményeket mutat: a 11 és 13 évesek körében a magyar tanulók számoltak be a legnagyobb arányban erős baráti támogatásról, míg a 15 évesek között csak a svájci fiatalok előzik meg a magyarokat. A magas társas támogatottság a tanulók több mint háromnegyedére jellemző minden korcsoportban.