A McKinsey Global Institute elemzése szerint, a Dolgok internetéhez kapcsoló üzleti tevékenység 2025-re éves szinten 11 milliárd dollárt mozgat majd meg. 2016-ban és az azt követő években a nagy áttörést a Dolgok internetének kiterjesztése jelentheti a gyártás, a közlekedés és a szállítmányozás területére. Gondoljuk csak bele, hogy mekkora üzleti hasznosságot jelenthet pusztán az, ha egy gyártósor eleme alkalmas az öndiagnosztikára és előre tudja jelezni önmaga várható meghibásodását, és - hálózatba kötöttsége révén - ezt jelezni is tudja: a gyár azelőtt megelőzheti a bajt, mielőtt az megtörtént volna, megkímélve magát a gyártás leállásából fakadó veszteségektől és további eszközök esetleges meghibásodásától. Az informatikai szolgáltatók feladata olyan könnyen skálázható, gyors és nagy számítási kapacitással rendelkező rendszerek létrehozása, amelyek biztonságot garantálnak minden szereplőnek, a vállalatoktól kezdve a munkavállalókon át a magánszemélyekig.
#2: Mindent átölel a Dolgok internete
Tovább emelkedik a mobil eszközökön végrehajtott interakciók száma, többek között annak köszönhetően, hogy egyre több szervezet készíti el saját alkalmazásait, melyekkel fogékony felhasználókra is találnak. 2016 ennek megfelelően azoknak az alkalmazás-alapú megoldásoknak az éve lesz, amelyek megkönnyítik a kommunikációt a szervezetek és az ügyfelek között, egyúttal gördülékenyebbé teszik az adatok áramlását. A siker kulcsa az alkalmazások tervezésekor is az ügyfél-elégedettségben rejlik, amit személyre szabott felhasználói élménnyel érhetünk el. A perszonalizált tartalmak létrehozásában a felhasználói viselkedés elemzése nyújt segítséget, valamint azok az adatok, amelyek a mobil alkalmazásokból, illetve a Dolgok internetében összekötött eszközből származnak.
A Dolgok internetének bővülése ezzel együtt oda vezet, hogy bár egyre több technológiai eszközt használunk, az összekötöttségüknek köszönhetően ez nem feltétlenül tudatosul bennünk, hiszen egységes élményt adnak számunkra: okos eszközökkel és funkciókkal felszerelt otthonunk minden tekintetben kényelmesebbé válik és ezt a kényelmet akár a kanapén ülve karunkon egy okosórával is átélhetjük. Csak egy mozdulat rajta mielőtt zuhanyozni megyünk, és beindíthatjuk a fűtést a fürdőszobában a Dolgok internetére kapcsolódó termosztát segítségével, vagy lekapcsolhatjuk a világítást a szobában, ahogy elkezdünk nézni egy filmet a Netflixen. A konyhában pedig látva, hogy kifogyóban van a tej, a hűtőn keresztül rendelhetünk belőle egy kartonnal, otthonunktól távol pedig ellenőrizhetjük lakásunk biztonságát.
#3 Gépi tanulás
A big data és az adatanalitika segítségével olyan mennyiségű és minőségű adatot kapunk a döntések előkészítéséhez, ami korábban elképzelhetetlen lett volt. De vajon mi történne akkor, ha a big data és az analitika mögött álló rendszerek nem állnának meg a múlt adatainak vizsgálatánál, hanem - felismerve az emberek számára akár láthatatlan trendeket és folyamatokat - előre jeleznék a jövőt? Ha Google, Facebook vagy Amazon felhasználók vagyunk, már lassanként saját magunk is megtapasztalhatjuk: a rendszerek elemezve múltbeli tevékenységünket, olyan tartalmakat, reklámokat és ajánlatokat juttatnak el hozzánk, amelyek tapasztalataik szerint érdekesek lehetnek számunkra. A gépi tanulásban rejlő üzleti lehetőség egyre több szervezet számára kerül elérhető közelségbe, ami idővel azzal fog járni, hogy lépten-nyomon a számunkra érdekes dolgok találnak meg a világban.
#4: Biztonságra törekvés a harmadik platformon
Az úgynevezett „harmadik platform", amely a mobil eszközök, a közösségi média, a felhő-technológiák és az adat-analitika felemelkedésével jött létre, világszerte jelentős hatást - elsősorban rohamtempójú fejlődést - gyakorol az üzleti folyamatokra, illetve az IT infrastruktúrákra. Nem kérdés, hogy a szinte naponta születő új felületek, technológiák, rendszerek mekkora lehetőséget hordoznak magukban, az viszont már igen, hogy teljes mértékben felkészülten tudjuk-e kezelni ezeket a folyamatokat, tudjuk-e garantálni a biztonságunkat? Ezt a kérdést a harmadik platform minden szereplője - gyakorlatilag mindenki: a Facebook vagy okostelefon felhasználóktól kezdve, az azokat fejlesztő programozókig és tervezőkig és a nekik infrastruktúrát biztosító adatközpontok kiépítőiig, vagy éppen az webshopokban könyvet vásárlóktól a webshopok üzemeltetőin át a vásárlási szokásokat milliós mintákon felmérő elemzőkig - felteheti magának, természetesen más és más aspektusból megközelítve a kérdést. IT rendszerek kiépítőiként és üzemeltetőiként a legfontosabb feladatunk a hatalmas mennyiségű és villámgyorsan terjedő adatok biztonságos áramlásának és tárolásának garantálása.
#5: Fejlődés a big data adat elemzésében
A harmadik platform elemei 2016-ra mind összekapcsolódtak és a legfontosabb kapcsot köztük a big data és az analitika jelenti. Miután folyamatosan növekszik a Dolgok internetében egymáshoz kapcsolt eszközök száma, egyre több adat generálódik, ami az adatelemzés szükségszerű fejlődéséhez vezet. A legfontosabb feladatunk olyan módszertanok kidolgozása, amelyek segítségével az óriási adathalmazokat eredményesen rendszerezhetjük, elemezhetjük és értékelhetjük, illetve - végeredményként -, amelyek mentén konkrét, üzleti értelemben is értékelhető következtetéseket tudunk leszűrni, sőt, konkrét cselekvési tervekké tudjuk konvertálni azokat. Az elmúlt években sok szervezet azért nem kezdett el a big data-val foglalkozni, mert - tegyük hozzá nem alaptalanul -, attól tartottak, hogy a befektetésük eredménye egy ugyan valamilyen módon feldolgozott, de továbbra is átláthatatlan, üzleti sikerré nem kovácsolható adathalom lesz. 2016-ban a mélyrehatóbb adatfeldolgozás mellett, újfent nagy hangsúlyt helyezünk az adatvizualizációs eszközök fejlesztésére - még a legbonyolultabb adatsor is könnyen áttekinthetővé varázsolható néhány jól átgondolt interaktív diagram vagy grafikon segítségével.
#6: Virtualizált adatközpontok
Az adatközpontok hagyományosan különálló infrastruktúraként kezelt fizikai szerverekből, fizikai tárolókból és további hálózati eszközökből épületek fel. Ennek a hagyományosnak nevezhető modellnek az üzemeltetése azonban túlságosan bonyolult és költséges, továbbá nagyon rugalmatlan: az erőforrásokat nagyon nehézkesen lehet csak a pillanatnyi igényekre szabni. Ráadásul a hagyományos adatközpontok állandó odafigyelést igényelnek: egyebek mellett a különböző márkájú vagy verziójú eszközök közötti kompatibilitási problémák keseríthetik meg a vállalatok életét. Ezzel szemben a 2016-ban egyre nagyobb szerephez jutó szoftverek által definiált adatközpontokban, a felhasználó mindössze egy olyan teljes körű szolgáltatást nyújtó, könnyen méretezhető virtuális platformmal találkozik, amely képes a számítási feladatok ellátására, az adattárolásra és a hálózat menedzselésére. A biztonságos működést és átlátható üzemeltetést garantáló virtuális adatközpontok esetében a felhasználók mentesülnek attól a feladattól is, hogy számon tartsák a vállalatot kiszolgáló adatközpontok eszköztárát: az egész rendszert menedzselő szoftver helyettük egységesíti a különböző felületeket.