Ezen belül a központi költségvetés 63,7 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 42,2 milliárd forintos szufficittel zártak. 2015. első két hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 310,7 milliárd forintot tett ki.
Az államháztartás központi alrendszerének februári hiánya 77,4 milliárd forint volt, amely lényegesen alacsonyabb az előző évi februári, 256,9 milliárd forintos hiánynál.

Az NGM közölte: a két év február végi egyenlegének eltérő alakulásában elsősorban az idei magasabb adóbevételek, valamint a mérsékeltebb uniós kiadások játszottak szerepet. A kedvezőbb adóbevételek (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) főként a magasabb bérkiáramlás miatt bekövetkezett befizetésnövekedéseknek, valamint az adófizetési morál javítása érdekében hozott kormányzati intézkedéseknek (például az ekáer, illetve az online pénztárgépek bekötése) köszönhető.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az elmúlt több mint 15 évet tekintve a központi alrendszer idei február végi egyenlege a legkedvezőbb, korábban az államháztartás központi alrendszere nem zárt pozitív egyenleggel.

A központi alrendszer február végi 2512,6 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 96,8 milliárd forinttal nagyaobbak voltak, amelynek hátterében elsősorban a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó kedvezőbb bevételek állnak.

A társasági adóból az idei év első két hónapjában 95,9 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszakának adatát 41,4 milliárd forinttal haladta meg. Az előző év azonos időszakához viszonyított jelentős bevételi többlet hátterében a vállalkozások növekvő befizetései állnak, ezt a hatást részben ellensúlyozza a januári kiutalások magas szintje. Az egyéb központosított bevételekből február végéig összesen 58,7 milliárd forint bevétel teljesült, amely az éves előirányzat 15,9 százalékát teszi ki. Ezen belül kiemelendő az elektronikus útdíj 21,6 milliárd forintos tétele.
Az idei év első két hónapjában az általános forgalmi adóból (áfa) 480,9 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 26,3 milliárd forinttal haladta meg.

A befizetések növekedése a belföldi és az import utáni áfabevételnek köszönhető, melyet részben kompenzált a dohánytermékek utáni alacsonyabb befizetés. A belföldi befizetés növekedése jellemzően a kereskedelmi szektorhoz, a feldolgozóiparhoz és a vízellátás szektorhoz köthető, valamint szerepet játszottak a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus utolsó évének meghatározott projektjeihez kapcsolódó elszámolások.

A jövedéki adóból származó bevétel február végéig 133,3 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 1,9 milliárd forinttal alacsonyabb. A NGM összegzése szerint az üzemanyagok esetében a befizetések 2016. évi emelkedését az üzemanyag-forgalom növekedése magyarázza. A szeszesitaloknál és egyéb termékeknél a csökkenés oka az előző évi magas bevétel, melyet a népegészségügyi termékadó alkoholtermékekre történő kiterjesztése előtti 2014. év végi készletezésnek a 2015. januári bevételekre gyakorolt hatása eredményezett. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel február végéig 38,7 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 7,2 milliárd forinttal alacsonyabb. A csökkenés hátterében az illetékköteles tranzakciók körét érintő, 2015 januárjában bevezetett jogszabályváltozások állnak.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első két hónapjában 315,9 milliárd forint volt, amely 12,5 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi összegnél. A bázisidőszaktól való eltérés oka a magasabb bérkiáramlás miatti befizetés növekedés, illetve ezzel ellentétes hatású volt az szja-kulcs csökkentése. A Nyugdíjbiztosítási Alap első két havi bevételeinek 98,8 százaléka a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származik. Ezen befizetések az előző év azonos időszakához képest 8,3 milliárd forinttal magasabbak voltak. A túlteljesülés oka a vártnál magasabb bérkiáramlás volt.

Az Egészségbiztosítási Alap esetében a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból (munkáltatói és biztosítotti egészségbiztosítási járulék) származó január-februári bevétel az alap összes bevételének 58,5 százalékát tette ki. Az egészségügyi hozzájárulás kéthavi bevétele 38,1 milliárd forintot tett ki, amely 3,9 milliárd forintos növekedést jelentett az előző évhez képest. Az Egészségbiztosítási Alapnál egyéb járulékokból és hozzájárulásokból az első két hónapban 8,6 milliárd forint bevétel keletkezett, amely 0,7 milliárd forinttal haladta meg a bázisidőszak összegét. 2016. január 1-jétől a nem biztosítottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatók egészségügyi szolgáltatási járuléka 7050 Ft/fő/hó összegre nőtt.