Budapesten és az agglomerációban élő lakosság körében 400 fő megkérdezésével, online módon végzett felmérést a hazánkban 11 diagnosztikai központtal szolgáltatást nyújtó Diagnoscan Magyarország - tájékoztatott Leitner György vezérigazgató. A 25 éves cég 1991-ben hozta létre első képalkotó diagnosztikai központját Nemzetközi Egészségügyi Központ néven az akkori MÁV Kórházban.

A Szinapszis Kft-vel közösen végzett kutatásukból kiderült, hogy a megkérdezettek többsége igénybe vett már magán egészségügyi szolgáltatást. Leginkább a rövid várakozási idő, a körültekintő betegtájékoztatás és a személyre szabott törődés miatt választják a magánellátókat az emberek.

Az egy főre jutó magánkifizetések összege meredeken emelkedik, amíg 2012-ben 31 ezer forint volt, tavaly elérte az 57 ezret. Az is megfigyelhető, hogy az emberek többsége általában akkor keresi föl a rendelőket, ha valamilyen tünetet észlelnek magukon, „messze vagyunk még a tudatos betegtől" - mondta a vezérigazgató. Hazánkban még mindig az egy-két rendelős szolgáltatói rendszer dominál, de megkezdődött a többszakmás, komplex ellátók térnyerése is. Cél az integrált szakrendelői - kórházi szolgáltatás nyújtása, biztosítói háttérrel, 2012-óta erőteljesen növekszik a privát egészségbiztosítói piac, két éve 10 milliárd forint volt.
Tavaly a 250 legnagyobb magán egészségügyi szolgáltató privát betegektől kapott bevétele elérte a 60 milliárd forintot, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pedig 27 milliárdot fizetett nekik a közfinanszírozott betegek ellátásáért. Az állami intézményekbe a betegnek a háziorvos javaslata alapján ad diagnosztikai vizsgálatra beutalót a szakorvos, ám a magán diagnosztikai rendelőkbe általában a háziorvos javaslatára mennek a betegek, de akkor is fogadják őket, ha beutaló nélkül érkeznek.
Az említett vizsgálatban megkérdezettek 81 százaléka szakorvosi tanácsadást kért, 53 százalékuk pedig a modern diagnosztikai eljárásokat, a CT-t, az MR-t és az ultrahang vizsgálatot vette igénybe.

A magánegészségügyi szolgáltatóhoz forduló betegek preferenciái egybe csengnek az általános tudatos fogyasztói elvárásokkal, melyeket az állami egészségügy nem tud kielégíteni.

Mivel Magyarországon a magasabb költségű eszközök (CT és MR) száma jóval elmarad az európai átlagtól, nem meglepő, hogy számos diagnosztikai vizsgálatra több hetet, esetleg hónapot kell várniuk azoknak, akik ezt az OEP finanszírozással szeretnék igénybe venni. Ez a várakozási idő a magán szolgáltatók esetében átlagosan maximum egy hétre tehető. Fontos kiemelni, hogy bizonyos betegségtípusok esetén a lefolyás kimenetelét is befolyásolhatja, mennyire korán állítható fel a pontos diagnózis.

A másik fontos szempont, mely bizonyos esetekben még a várakozásnál is fontosabb a páciensek számára: az orvosi konzultáció hossza és minősége. A felmérés rámutatott, hogy a páciensek fontosnak tartják nem csak a kiértékelő, de a vizsgálat előtt annak módszertanát ismertető magyarázatot is. A konzultáció ideális időtartama a válaszok alapján átlagban 24 perc. Fontos az embereknek emellett, hogy az orvos, és az egészségügyi szakdolgozói személyzet tagjai kedvesek, nyugodtak és együttműködőek legyenek.

A fizetési hajlandóság meghatározásához a kutatást végzők egy módosított Gábor-Granger féle ároptimalizálási modellt használtak. Ennek során egy enyhébb és egy súlyosabb tünet diagnosztikai vizsgálatának esetét vizsgálták. Az eredmények azt mutatták, ha az állami egészségügy keretei között a súlyosabb esetben 5,5 hetet kellene várakozni, enyhébb esetben, ha 2 hónapot kellene várakozni, a budapestiek fele már inkább választaná a magán szolgáltató térítéses szolgáltatását, amelyre legfeljebb egy héten belül sor kerülhet a bejelentkezéstől kezdve a kutatási eredmények tanúsága szerint.

Leitner György szerint megállíthatatlan a magánegészségügyi ellátás térhódítása, az egészségügyi kiadások 60 százalékát már jelenleg is a betegek, zsebből állják.