A L'Oréal UNSECO A Nőkért és a tudományért programnak 1998 óta az a célja, hogy támogassa a kutatásokat a tudomány minden területén, és hogy kiaknázza az intelligenciát, kreativitást és szenvedélyt. Az elmúlt 18 évben a program 92 kutatónőt díjazott és további 2 438 tehetséges nőt támogatott, akik kiemelkedő munkásságukkal azért dolgoznak, hogy a világot egy jobb hellyé tegyék. A felfedezéseik új megoldásokat és válaszokat nyújtanak alapvető kérdésekre, melyek világszerte hatással vannak az emberek életére. Az áttörő innovációik egész tudományos területeket fejlesztenek és újabbakat nyitnak.

A díjazottak munkássága és kutatásai olyan témákat érintenek, mint a betegségek gyógyítása, az élelmiszerellátás fejlesztése, a fenntartható fejlődés biztosítása, bolygónk védelme, vagy a világegyetem megértése, hozzátéve, hogy a tudás az élet egyik alappillére. Idén 5 briliáns nőt díjaznak a következő régiókból: Afrika és az Arab Államok, Ázsia, Európa, Dél- és Észak- Amerika. A díjazottakat több mint 2 600 vezető tudós jelölte szerte a világról, majd egy, 13 nemzetközileg elismert, neves tudósokból álló független zsűri választotta ki őket.

Elizabeth H. Blackburn professzor, aki 2008-ban megkapta a L'Oréal-UNESCO A Nőkért és tudományért díjat, majd 2009- ben a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat, lett idén a zsűri elnöke volt, az első nő a díj történetében, aki betölti ezt a pozíciót.

A 2016-os DÍJAZOTTAK: AZ ÉLVONALBAN
2016-ban a L'Oréal UNESCO A Nőkért és a tudományért Díjátadó 5 kiemelkedő kutatónő, valamint 15 fiatal tehetséges kutatónő kitartását, kreativitását és munkásságát ünnepelte. A díjazottak március 24-én a párizsi Sorbonne Egyetem Nagytermében vehették át a díjat, az 5 életműdíjas kutató fejenként 100 000 eurót, a 15 fiatal tehetség, köztük Dr Farkas Eszter, pedig fejenként 15 000 eurót, hogy tovább folytathassák tudományos munkásságukat.


A magyar díjazott Dr. Farkas Eszter a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetének munkatársa, ahol ezévben nyerte el egyetemi docensi kinevezését. Fő kutatási területe az agyi keringés változásainak szerepe a központi idegrendszeri betegségek patomechanizmusában. Elsők között írta le az agyi keringési zavarok szerepét a súlyos demenciával járó Alzheimer kór, és más központi idegrendszeri megbetegedések patomechanizmusában.
Nemzetközi együttműködésben máig egyedülálló képalkotó eljárást fejlesztett ki a membránpotenciál változások és az agykéreg keringési változásainak együttes nyomon követésére. Ez a módszertani fejlesztés az agyi keringést szabályozó új mechanizmusok felismerését tette lehetővé. Jelenleg is amerikai, német, angol és holland kutatócsoportokkal működik együtt.