Szakértők szerint a koronaherceg, Mohammed bin Salman bejelentése Irán elleni kihívásnak tekinthető. Irán korábban határozottan kijelentette, hogy a nyugati szankciók feloldása után növelni fogja az olajkitermelést.
A Bloomberg hírügynökségnek adott nyilatkozatában a koronaherceg beszélt arról is, hogy egy óriási, közösségi befektetési alap felállítását tervezi. A több mint 2 trillió dollár értékű alap célja, hogy csökkentse Szaúdi-Arábia függőségét az olajjövedelmektől. A terv egyik eleme az állami tulajdonban álló olajcég, az Aramco részvényeinek értékesítése lenne, amely a nyilatkozat szerint már jövőre elindulhatna.
A termelési szint befagyasztása
Irán nem vesz részt az április 17-én, Dohában megtartandó konferencián, ahol az olajkitermelés szintjének befagyasztása szerepel a napirenden. "Ha minden ország egyetért a termelési szint befagyasztásával, mi is közöttük leszünk” - mondta a koronaherceg a Bloomberg tudósítójának. Arra a kérdésre, hogy Iránnak is ott kell-e lennie a kötelezettséget vállaló országok között, a herceg azt válaszolta: „nyilvánvalóan igen”.
Az olajárak, amelyek a korábbiakban a növekedés irányába araszoltak, a herceg nyilatkozata után esésbe fordultak. A Brent crude ára 1.63 centet, 4 százalékot esett, és hordónként 38.70 dollár szinten zárt. Az év első három hónapjában az ár 6 százalékkal növekedett. Ez az első negyedéves emelkedés azóta, hogy tavaly április és június között egy 15 százalékos ugrást rögzítettek.
Szertefoszló remények
A PVM Oil Associates elemzője szerint a szakértők komoly reményeket fűztek egy esetleges termelés-befagyasztás hatásaihoz, de megjegyezte: „Nehéz belátni, hogy a januári kitermelési szintek megtartása mennyiben erősítené az olaj árát. Biztosra vehető, hogy idén a piac már nem tud egyensúlyba kerülni.”
Egy másik elemző, Shailaja Nair úgy látja, hogy az energiapiac még mindig túlkínálattal küzd és nincs esély arra, hogy a kereslet rövid távon növekedjék. ”A már piacon lévő nyersolaj mennyiségét figyelembe véve egy befagyasztástól nem szabad túl nagy hatást várni.”
A Reuters hírügynökség e héten kiadott, havi felmérése azt mutatja, hogy a 13 OPEC tagország kitermelése márciusban az iráni adatok növekedése és dél-iraki mezők rekord-közeli exportja miatt emelkedett. Az OPEC kínálatában az iraki kitermelés nőtt a legnagyobb mértékben: az ország több mint négymillió hordó olajat hozott felszínre naponta. Ezzel Szaúdi-Arábia után Irak vált a kartell második legnagyobb olajtermelőjévé.
Februárban Szaúdi-Arábia és Oroszország abban állapodtak meg, hogy a januári szinteken befagyasztják kitermelésüket, ha a többi olaj-exportőr is hasonlóan cselekszik. A legutóbbi, 2014 júniusában mért, 116 dolláros olajárcsúcs a kínálati többlet és a lanyha kereslet miatt összeomlott.
A Bloomberg hírügynökségnek adott nyilatkozatában a koronaherceg beszélt arról is, hogy egy óriási, közösségi befektetési alap felállítását tervezi. A több mint 2 trillió dollár értékű alap célja, hogy csökkentse Szaúdi-Arábia függőségét az olajjövedelmektől. A terv egyik eleme az állami tulajdonban álló olajcég, az Aramco részvényeinek értékesítése lenne, amely a nyilatkozat szerint már jövőre elindulhatna.
A termelési szint befagyasztása
Irán nem vesz részt az április 17-én, Dohában megtartandó konferencián, ahol az olajkitermelés szintjének befagyasztása szerepel a napirenden. "Ha minden ország egyetért a termelési szint befagyasztásával, mi is közöttük leszünk” - mondta a koronaherceg a Bloomberg tudósítójának. Arra a kérdésre, hogy Iránnak is ott kell-e lennie a kötelezettséget vállaló országok között, a herceg azt válaszolta: „nyilvánvalóan igen”.
Az olajárak, amelyek a korábbiakban a növekedés irányába araszoltak, a herceg nyilatkozata után esésbe fordultak. A Brent crude ára 1.63 centet, 4 százalékot esett, és hordónként 38.70 dollár szinten zárt. Az év első három hónapjában az ár 6 százalékkal növekedett. Ez az első negyedéves emelkedés azóta, hogy tavaly április és június között egy 15 százalékos ugrást rögzítettek.
Szertefoszló remények
A PVM Oil Associates elemzője szerint a szakértők komoly reményeket fűztek egy esetleges termelés-befagyasztás hatásaihoz, de megjegyezte: „Nehéz belátni, hogy a januári kitermelési szintek megtartása mennyiben erősítené az olaj árát. Biztosra vehető, hogy idén a piac már nem tud egyensúlyba kerülni.”
Egy másik elemző, Shailaja Nair úgy látja, hogy az energiapiac még mindig túlkínálattal küzd és nincs esély arra, hogy a kereslet rövid távon növekedjék. ”A már piacon lévő nyersolaj mennyiségét figyelembe véve egy befagyasztástól nem szabad túl nagy hatást várni.”
A Reuters hírügynökség e héten kiadott, havi felmérése azt mutatja, hogy a 13 OPEC tagország kitermelése márciusban az iráni adatok növekedése és dél-iraki mezők rekord-közeli exportja miatt emelkedett. Az OPEC kínálatában az iraki kitermelés nőtt a legnagyobb mértékben: az ország több mint négymillió hordó olajat hozott felszínre naponta. Ezzel Szaúdi-Arábia után Irak vált a kartell második legnagyobb olajtermelőjévé.
 Tengeri olajkitermelő torony (MTI fotó) |
Februárban Szaúdi-Arábia és Oroszország abban állapodtak meg, hogy a januári szinteken befagyasztják kitermelésüket, ha a többi olaj-exportőr is hasonlóan cselekszik. A legutóbbi, 2014 júniusában mért, 116 dolláros olajárcsúcs a kínálati többlet és a lanyha kereslet miatt összeomlott.