Brutális összeget költenek a magyarok magán egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, évente mintegy 300 milliárd forintot. Felmérések szerint a középosztály tagjainak 59 százaléka inkább magánorvoshoz megy egészségügyi probléma esetén, hogy kikerülje a kórházi várólistákat, s ne hetek, hónapok múlva kapjon időpontot egy CT, MRI vagy szimpla ultrahang vizsgálatra.

Ehhez képest láthatatlanul kicsi a magán egészségügyi biztosítást kötők aránya. A 8 milliós felnőtt lakosság körében mindössze 36 ezer embernek van szerződése, szemben a hasonló lélekszámú Ausztriával, ahol a népesség 30 százalékának, 2,5 millió embernek. Pedig már havi 5-10 ezer forintért is lehet magán egészségügyi biztosítást kötni, havi 30 ezer forintért pedig külföldi intézményekben is gyógyulhatnak a betegek.

CAFETERIA POFON
Tavaly ősszel még reménykedtek a biztosítók abban, hogy évi 10 százalékkal növekedik a piac, legalább is ezt becsülte a MediHelp International egészségügyi szolgáltató, ám ezt az optimista forgatókönyvet meghiúsíthatja a cafeteria rendszer átalakítása. Jelenleg ugyanis a munkáltatók a cafeteria keretében vásárolhatnak járulékmentesen munkavállalóik számára egészségbiztosítást, ami után a kedvezményezetteknek sem kell adózniuk.

„Ha a cafeteria juttatást a jövőben csak készpénzes formában adhatják a cégek, akkor kicsi az esélye annak, hogy a dolgozók magán egészségbiztosításra fordítják azt vagy saját zsebből fizetik tovább a biztosítási díjat" - fogalmazott lapunknak egy szakági elemző. Így reális annak a veszélye, hogy megtorpan a hazai egészségbiztosítási piac. A béren kívüli juttatás átalakítása adhatja neki a legnagyobb pofont. Ma ugyanis a magán egészségbiztosítások csaknem 70 százalékát a cégek fizetik munkavállalóik számára.

Magányszemélyek sajnálatosan kis számban kötnek biztosítást, annak ellenére, hogy jellemzően havi 150 ezer forint fölötti nettó jövedelem esetén inkább magánorvoshoz járnak, és jelentős összegeket költenek magán egészségügyi szolgáltatásokra. Felmérések szerint a magyar lakosság alacsonyan edukált e téren, kevesen tudnak arról, hogy létezik magán-egészségbiztosítás, sokan pedig keverik ezt a magán egészségpénztárakkal. Illetve azért sem sietnek magánbiztosítást kötni, mert tudják, hogy a magánrendelőkben, magánorvosoknál nincs olyan infrastrukturális háttér, ami a súlyos betegségek esetén, a komplex gyógykezelést lehetővé tenné.

Kivétel ez alól néhány budapesti magánklinika, például a Duna Medical Center, a Róbert Károly Magánkórház, vagy a Doctor Rose Magánkórház, de ezekben sem minden betegségcsoport esetén nyújtanak teljes körű ellátást. „Ha nagy a baj, úgyis állami kórházba kell menni, miért költsek akkor magánbiztosításra?" - foglalta össze lapunknak egy páciens a helyzetet.

TABU
Az állami egészségügyi rendszer átalakításával párhuzamosan újra terítékre került az a kérdés, hogy milyen módon működhetnének együtt a magánszolgáltatók és magánbiztosítók az állami intézményrendszerrel.

Köthetnek-e például együttműködési megállapodást állami kórházakkal, hogy a betegeket oda irányítsák? Esetleg az OEP megtéríti-e részben azoknak a szolgáltatásoknak az árát, amelyeket magánellátás keretében nyújtanak, mivel a páciensek fizetik a társadalombiztosítási járulékot, ám az állami ellátást nem veszik igénybe, ezáltal tehermentesítik a közfinanszírozott intézményeket.

A Róbert Kórház közlése szerint az elmúlt nyolc év alatt 4 milliárd forintot takarítottak meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, vagyis ekkora értékű szolgáltatást végeztek el az OEP helyett.


További részletek a Figyelő 2016/14. számában.