Felmérések szerint a középosztály tagjainak 59 százaléka inkább a privát ellátást választja egészségügyi probléma esetén, hogy kikerülje a kórházi várólistákat, s ne hetek, hónapok múlva kapjon időpontot egy CT-, MR- vagy szimpla ultrahangvizsgálatra. Ehhez képest láthatatlanul kicsi a magán-egészségbiztosítást kötők aránya. A 8 milliós felnőtt lakosság körében mindössze 36 ezer embernek van szerződése, szemben a hasonló lélekszámú Ausztriával, ahol a népesség 30 százalékának, 2,5 millió embernek. Pedig már havi 5-10 ezer forintért is lehet ilyet kötni, havi 30 ezerért pedig külföldi intézményekben is gyógyulhatnak a betegek.

Tavaly ősszel még reménykedtek a biztosítók abban, hogy évi 10 százalékkal növekszik a piac, legalábbis ezt becsülte a MediHelp International egészségügyi szolgáltató, ám ezt az optimista forgatókönyvet meg-hiúsíthatja a cafeteria-rendszer átalakítása. Jelenleg ugyanis a munkáltatók ennek keretében vásárolhatnak járulékmentesen munkavállalóik számára egészségbiztosítást, ami után a kedvezményezetteknek sem kell adózniuk. „Ha a cafeteriajuttatást a jövőben csak készpénzes formában adhatják a cégek, akkor kicsi az esélye annak, hogy a dolgozók magán-egészségbiztosításra fordítják azt, vagy saját zsebből fizetik tovább a biztosítási díjat” – fogalmazott lapunknak egy szakági elemző. Így reális annak a veszélye, hogy megtorpan a hazai egészségbiztosítási piac. A béren kívüli juttatás átalakítása adhatja neki a legnagyobb pofont. Ma ugyanis a privát egészségbiztosítások csaknem 70 százalékát a cégek fizetik dolgozóik számára.

További részletek a Figyelő 2016/14. számában!