A szövetség MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az ülésen a pénzintézetek vezetői mellett részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és a Magyar Nemzeti Bank alelnökei, Nagy Márton, Gerhardt Ferenc és Windisch László is.

A közlemény szerint Patai Mihály elmondta: a globális gazdaság és a pénzügyi piacok változásai felhívták a figyelmet arra, hogy a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom visszaállítása kulcsfontosságú. Átlátható és egyben kiszámítható pénzügyi szabályozást kell biztosítani az ügyfelek, a befektetők, és a piaci szereplők számára az ágazatban, amelynek a bevételei - a rendkívül alacsony kamatok mellett - folyamatosan csökkennek, adóterhelése pedig kiugróan magas. Ezek következményeként a Magyarországon működő bankok jövedelmezősége nem éri el a nemzetközileg elvárt minimum szintet.

A szövetség elnöke kiemelte: a 2015. februári szándéknyilatkozat és a kormányzattal folytatott konstruktív munka új bizalmi alapot és pozitív jövőképet hozott a szektor és a befektetők számára, az ezt követő időszak együttműködése e megerősített alapon tudott elindulni.

"A hitelintézeti szektor szerves része a gazdaságnak, az egyik sikere a másikét is magával hozza. Üdvözöljük, hogy a válságkezelés részeként bevezetett, a bankokat sújtó adók szerződés szerinti csökkentése 2016-ban elkezdődött" - olvasható a testületi ülésen elfogadott állásfoglalásban.

Ebben rögzítik: a pénzügyi intézmények több százmilliárd forintos éves befizetésükkel továbbra is a legnagyobb magyarországi adófizetők között maradtak. A bankszektor működési környezete direkt hatással van a reálszféra aktivitására is, a további fejlődés alapja a megfelelés a kiszámíthatóság iránti üzleti és társadalmi igényeknek.

Az állásfoglalásban kitérnek arra: a lakásfinanszírozás hagyományosan központi eleme a lakossági banki tevékenységeknek. A családi otthonteremtési kedvezményre (csokra) alapozva, a magyar lakosság számossága és demográfiai helyzete alapján a bankszektor a klasszikus hitelintézeti eszközökkel kész és képes arra, hogy finanszírozza a szükséges újlakás-építéseket.

Rámutatnak: a gazdasági válság hatására a nagyvállalati körben érzékelhetően emelkedett a külső finanszírozás a hazai rovására. A kis- és középvállalati ügyfélkörben, jelentős részben a jegybanki, továbbá a kis- és középvállalatok (kkv-k) hitelezéséért felelős állami pénzintézetek programjainak eredményeként, sikerült a hitelállományt növelni. Előre tekintve, a hitelkereslet növekedésével a kis- és középvállalati állomány jelentősebb bővülését várják.

Az állásfoglalás szerint az európai banki közösség egységes szabályozása új versenyhelyzetet hoz, amelyben a tőkeerő, és a költséghatékonyság alapján fog a piac átalakulni.

"Ezért állást foglalunk a túlszabályozásokkal szemben és a túlzott módon meghatározott tőkekövetelmények és likviditási előírások visszafogása mellett. Az európai pénzügyi piac működése és további fejlődése szempontjából az Európai Unió minden jelenlegi tagországára, így Nagy-Britanniára is szükség van. Ugyanekkor a közép-kelet európai régió súlyának növelése érdekében kívánatos az uniós piac déli bővítése, amely a magyar pénzpiac regionális szerepét is erősítené" - olvasható a bankszövetség állásfoglalásában.