Ha szavazni kellene arról, hogy mi a 2016-os esztendő nagy hátra arca, kétségkívül a kormány villámgyors döntése lenne a befutó, amellyel zöld utat engedett a boltok vasárnapi nyitva tartásának. Pedig még a pénteki szokásos rádió interjújában is azt hangoztatta a miniszterelnök, hogy az emberektől nem lehet elvenni a véleménynyilvánítás jogát, s a vasárnapi munkavégzés tilalma mellett foglalt állást.

„A kormány nem szeretné megfosztani az embereket attól a lehetőségtől, hogy vasárnap otthon lehessenek a családjukkal, de attól sem, hogy munkát végezhessenek, ugyanakkor ez utóbbit semmiképp sem tennék kényszerré" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a kabinet szeretné, ha minél többen pihenhetnének vasárnap, sőt, a boltzár csak az első lépés, azon dolgoznak, hogy más szektorokra is kiterjesszék a vasárnapi munkavégzés tilalmát.

VESZTES MECCS
De vajon mi okozta a pálfordulást, miért jelentette be hétfőn Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény visszavonását? Kerestünk kormánypárti képviselőket, ám egyikük sem kívánta névvel kommentálni a történteket.

A KDNP-frakcióban nagy a zavar, múlt héten még úgy tudták, a kétharmados többség kitart a boltzár mellett. A kereszténydemokraták tőrdöfésként élik meg, hogy a Fidesz kihátrált mögülük. Ezt azonban bölcsen elhallgatják a nyilvánosság elől, hivatalos nyilatkozataikban úgy fogalmaznak: megértik a kormány szempontjait.

A KDNP abban is bízhatott, hogy a referendum nem jelent veszélyt, mert az új népszavazási törvény igen magas érvényességi és eredményességi küszöböt állít. Kizárt, hogy ennyi embert mobilizálni tudjon az ellenzék. A határokon túli magyarokkal együtt számolva 8,4 millió választásra jogosult állampolgár van. Közülük legalább 4,2 millió embernek kellene részt vennie a voksoláson, és 50 százalékuknak plusz 1 főnek azonos módon kellett volna szavaznia.


További részletek a Figyelő 2016/15. számában.