II. Frigyes porosz királyt nem véletlenül nevezte el az utókor „Nagy" Frigyesnek. Az 1740-ben trónra lépett uralkodó az állam, a vallás és a társadalomszervezés területén is maradandót alkotott. Ő teremtette meg a porosz katonai- és államgépezet alapjait. Nagyhatalommá tette Poroszországot, hadserege messze földön rettegett volt. Megrángatta Mária Terézia bajszát - a beszámolók szerint volt neki -, a Habsburg Birodalomból próbált meg zsírosabb falatokat kicsipegetni. Uralkodása a felvilágosult abszolutizmus tankönyvi példája volt.

Levelezett Voltaire-rel, és a felvilágosodás más jelentős személyiségeivel, könyvet írt arról, hogy mi a baj Machiavelli tanaival. Írt verseket és hadtörténeti műveket. És nem mellesleg kiválóan játszott fuvolán. Akkoriban még nem volt divat, hogy az ének- zeneóra helyett is különmatek legyen. Frigyes nagy zenebarát volt, a művészetek támogatója, és igen jó udvari zenekart tartott fent. Később a háborúk persze megcsappantották érdeklődését a zene iránt és zenészeit sem fizette parádésan, de ez most nem tartozik szorosan tárgyunkhoz.

A zenekar egyik csembalistája történetesen Carl Philipp Emmanuel Bach volt, Johann Sebastian második fia. Az öreg Bach híres csembaló- és orgona virtuóz volt, s már korábbról volt egy érvényes meghívása Frigyes udvarába, a Berlinhez közeli Potsdamba. A látogatásra végül 1747-ben került sor. A király fuvolázott, Emmanuel kísérte. Aztán Frigyes adott Bachnak egy meglehetősen bonyolult és hosszú témát, és megkérte a zenészt, hogy első hallás után improvizáljon rá egy háromszólamú darabot. Bach zseni volt, ez kétségtelen, bár ezt a kifejezést csak később, a romantika alkotta meg. Kétségtelen viszont az is, hogy akkoriban a zenészek kiképzéséhez szervesen hozzátartozott az improvizáció.

A korabeli darabok egy jelentős része - köztük számos Bach mű is - összesen két sorból állt: adott volt egy dallam, és mellékeltek hozzá egy basszus szólamot. A kettő közötti zenei szövet kidolgozása a zenész feladata volt. Élő, eleven zenei nyelvet beszéltek, nem volt szükség minden egyes kis nüansz lekottázására. A zene szabad volt és nyitott. Nem véletlenül szokták a barokkot a dzsesszhez hasonlítani, az improvizáció terén sok hasonlóság van.

Mai szemmel a feladat nagyjából valami olyasmi volt, mintha 3-4 játékossal kéne vakon sakk szimultánt játszani. Bachnak ez nem okozott problémát. Ám Frigyes nem volt egyszerű ember. Korabeli értékelések szerint kifejezetten gonoszkodó szándékkal azt mondta a mesternek, hogy ha ez ilyen jól megy, akkor nosza, csinálja meg hat szólamban is. Ez azért már Bachnak is sok volt ott helyben, időt kért. Ám két hónap múlva publikálta a királyi témára írott hatszólamú művet - pontosabban művek sorozatát -, a Musicalische Opfert. Ez magyarra Zenei áldozatként szokták lefordítani. Talán a Zenei felajánlás jobban kifejezi a lényeget, hiszen II. Frigyes kegyeinek elnyerése céljából született a mű, az ajánlás is neki szól. Később Porosz fúgaként is emlegette.

Bach életét végigkísért a számmisztika. Vagy talán inkább a karakterek misztikája. Nevének betűi zenei hangok jelölései is egyben. Maga Bach is játszott ezzel, de még inkább késői követői: Liszt például darabot is írt ezzel a címmel. Ha nevének betűit az abc-ben lévő sorrendjük alapján számozzuk meg, 14-et kapunk. (B=1, A=2, C=3, H=8) Ennek a fordítottja 41. Ha ugyanezt eljátsszuk a teljes névvel, szintén 41-et kapunk. Első felesége, Barbara keresztnevéből szintén 41 adódik. Két legidősebb fia neve szintén a 14-41-et adja ki. (C. P. I Bach, I=Immanuel). Mondjuk második feleségénél, Anna Magdalena Wickel-nél már sehogy sem jön ki a kombináció. Viszont a híres Goldberg variációk 14 kánonból áll. A Fúga művészete 14 fúgát tartalmaz. (Igaz van benne 4 kánon is.)

Akinek van kedve, számtalan kombinációra bukkanhat a Bach életműben, a Musicalische Opferben is. Híres, 1746-ban készült portréján 14 gomb van a ruháin összesen. Ember legyen, aki megszámolja a homályos képen, de higgyük el a szakértőknek. Bachot érdemes komolyan venni.


További részletek a Figyelő 2016/15. számában.