Barack Obama amerikai elnök személyes ügyének tekintette a minapi washingtoni atomcsúcsot, amelyre azonban nem jött el két kulcsfontosságú személy, az orosz és a pakisztáni elnök. Nélkülük pedig a csúcsértekezlet nem lehetett teljes.

Oroszország, mint a második számú nukleáris szuperhatalom az egyetlen, amelynek termonukleáris csapásmérő eszközei összemérhetők az Egyesült Államok haderejének hasonló komponensével. A Fehér Ház azzal vádolta Putyin orosz elnököt, hogy távolmaradásával is hátráltatja a nukleáris leszerelést. A Time szemleírója, Simon Shuster szerint az oroszok az Obama-érában az amerikaiakkal folytatott leszerelési tárgyalásokon elérték Washington atomütőerejének lényeges csökkentését, miközben ők maguk erősítették nukleáris csapásmérő képességeiket.

Moszkva vélhetően megsértette az európai térségben az atomfegyverek korlátozott telepítésére vonatkozó megállapodást is - írta. Az amerikai külügyminisztérium minapi adatai szerint tavaly az oroszok a START stratégiai fegyverzetkorlátozó egyezmény kereteit kihasználva több mint 150 új nukleáris robbanófejet állítottak hadrendbe, míg az amerikaiak 57-tel csökkentették robbanófejeik számát.

RAKÉTAVÉDELMI RENDSZEREK
Igaz, hogy a hidegháború legkeményebb időszakához, a múlt század hetvenes éveihez képest a két atom-szuperhatalom nukleáris fegyverkészlete a harmadára-negyedére csökkent, köszönhetően az enyhülés időszakában kötött leszerelési és fegyverkorlátozási egyezményeknek, de így is maradt éppen elegendő egy világégéshez. Emiatt is fontos lett volna, hogy Washington és Moszkva beszéljen egymással, de az ukrajnai krízis, a Krím bekebelezése megrontotta a kapcsolatokat. Az utóbbi évtizedekben, Oroszországban főleg a Putyin-érában, az Egyesült Államokban pedig a demokrata és republikánus kormányzatok regnálása idején a fegyverzetkorlátozási egyezmények egy részét felmondták.


További részletek a Figyelő 2016/15. számában.