Akkor valósulhat meg Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár elmúlt őszi beiktatásakor meghirdetett ötpontos programja, ha az egészségügyi intézményrendszer átalakítására fókuszálhat, amelyben jelentős szerepe van az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). Az államtitkár egy mai sajtó háttérbeszélgetésen egy kérdésre válaszolva azt is kijelentette: nem tud arról, hogy eldőlt az OEP sorsa. Ezt egy újságírói felvetésre jegyezte meg, amely szerint Rogán Antal úgy nyilatkozott az RTL Klub műsorában, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztár egyaránt beolvad a minisztériumba. Többféle variációt rebesgetnek az OEP jövőjét illetően, ami hetek óta bizonytalanságot okoz. „A lényeg az, hogy az OEP ne kerüljön másik minisztériumba, hiszen az egészségügyet szolgálja" - mondta az államtitkár.

Elfogadja a politikai elit a szakmai véleményét?

Az ágazat valamennyi szereplője, a Magyar Kórházszövetség, a Magyar Orvosi Kamara, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete, a háttéripar szakmai szervezetei egyöntetűen kiállnak az OEP önállósága és az Egészségügyért Felelős Államtitkársághoz való tartozása mellett, mert itt összpontosul az egészségügy finanszírozás szakmai agytrösztje. Levelekkel is bombázták a politikai elitet, kérdés, érvelésük eljut-e az érintetthez, és elfogadják-e a szakmai véleményt. Hatalmas káoszt okozna, ha kiszakítanák a természetes helyéről. Az OEP intézményében nemzeti kincsnek tekinthető tudás halmozódott fel a több mint száz kórház és számos szakrendelő finanszírozásának évtizedes tapasztalataiból, és e tudás szétaprózása óriási veszteséget hozna. A hetek óta tartó bizonytalanság miatt szakemberek szándékoznak hátat fordítani az OEP-nek, akiknek tudása nagyon is piacképes.

Éppen húsz éve alakult meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), akkor választotta szét az akkori politikai elit a társadalombiztosítást, és hozta létre az önálló nyugdíj-, és egészségbiztosítási igazgatóságokat, az önálló pénzalapokkal együtt. Ezt már Kiss Zsolt megbízott OEP főigazgatótól tudtuk meg, aki azt is elmondta, hogy a pénztár hozzáfogott az államtitkár ötpontos programja rá eső részének megvalósításához. Ennek egyik pillére az egészségügyi alapellátás megerősítése annak érdekében, hogy a betegek a túlterhelt kórházak helyett a háziorvosoknál kapják meg a definitív ellátást, és fókuszba kerül a szakrendelői ellátás, a diagnosztika fejlesztése, a kórházi gyógyításért járó díjak felülvizsgálata.

Jelentősen nőhet a jövő évi büdzsé

Nemzetközi összehasonlításban is túlterhelt a kórházi rendszer, magas az elkerülhető kórházi kezelés. Kiss Zsolt szerint: jól vizsgázott a 2012-ben bevezetett országos várólista rendszer, amelyben a kórházak jelentik a pénztárnak például a protézis-, vagy szemműtétre várakozók listáját, és az OEP közreműködésével sor kerülhet a betegek átirányítására. Ezen felbuzdulva hozzáfogtak a betegfogadás országos online rendszerének kialakításához is, amely transzparenssé teszi a betegek mozgását, a gyógyítási szükségletek és a kapacitások egymáshoz igazítását.

Készül a jövő évi költségvetési terv, így Ónodi-Szűcs Zoltán ugyan konkrét számokról nem tudott beszámolni, de azt elmondta: amíg az elmúlt években inflációt követő volt az egészségbiztosítási alap gyógyító-megelőző kasszája, a 2017-es évben - a béremelés miatt is - annak többszöröse lesz. Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár megerősítette: az alapellátásban dolgozóknak idén juttatott 10 milliárd forint is - amelyből a háziorvosok, fogorvosok és védőnői szolgálatok kapnak - beépül a jövő évi költségvetésbe. Sürgeti az alapellátás fejlesztését az is, hogy rövid időn belül nem várható orvos és szakdolgozó létszámbővítés, pedig rosszak a népegészségügyi mutatók, három millió a nem fertőző krónikus beteg, a lakosság korfája pedig az idősek felé tolódik.
Nem maradt ki a háttérbeszélgetés során az egészségügyi dolgozók bérhelyzete sem. Az államtitkár szerint a magyarországi bérek általában alacsonyabban a nyugati országokban dolgozók bérénél, ám „az egészségügyi bér nincs megfelelő helyen a társadalomban, hét-nyolc hellyel hátrább van az őt megillető helynél, vissza kell kerülnie a 3.4. helyre"- mondta. Ónodi-Szűcs Zoltán a mellett, hogy „keményen küzd" az ágazati béremelésért, folynak a tárgyalások a reprezentatív érdekvédelmi szervezetekkel. Azt is kijelentette: ahhoz, hogy megduplázzák az ágazati béreket, 340-350 milliárd forintra lenne szükség, erre egyszerre nincs lehetőség.

A főváros kórházfejlesztésre 200 milliárd kell

Növeli majd az ágazat jövő évi büdzséjét a főváros egészségügyének átszervezése is. Cserháti Péter miniszteri biztos elmondta: a budapesti modell egy éve indult. Két variációt dolgoztak ki, javaslatuk március 31-re elkészült, arról év végéig dönt a kormány. Az egyik szerint egy zöldmezős beruházással, 200 milliárdból felépülne egy 1500 - 1700 ágyas „szuperkórház". A másik variáció szerint, hasonló összegből, három meglévő kórház köré építenék ki a magas színvonalú ellátást. Ezek a Honvéd Kórház, a Dél-Pesti Kórház, és Budán a Szent János- Kútvölgyi -Város major utcai intézmény. A munkálatokkal azért is igyekezni kell, mert nagy az igény a fővárosi kórházak iránt, itt látják el a nem fővárosi betegek 46 százalékát. De a tervezésnél fókuszba került a sürgősségi betegellátás javítása is, de tekintettel voltak az esetleg nálunk rendezendő Olimpiára, és a terrorizmus veszélyéjére.

Nem ágyakat és feladatot kap a szociális szféra

Ónodi-Szűcs Zoltán programjának sarkalatos pontja a szociális és az egészségügyi ellátás fokozatos szétválasztása, amelynek megvalósításával Mészáros János helyettes államtitkárt bízta meg. A helyettes államtitkár kijelentette. „Nem feladatot és ágyakat adnak át a szociális ágazatnak. Az a cél, hogy a szociális ellátási igényeket magas szinten ott oldják meg, ahol ahhoz értenek." Az államtitkár hozzá fűzte: „ezt nem lehet törvénnyel előírni, minden egyes kórházban fel kell tárni a szociális indikációk miatt náluk kezelt betegeket, és ezt a feladatot oda kell delegálni, ahova való. Elmondta még: a lakosság korösszetétele miatt 1,5-2 év alatt megnő a szociális ellátások iránti igény és el kell érni, hogy az ellátás ne két helyen történjen. Szentes Tamás országos tisztifőorvos megjegyezte: szakmai evolúció tanúi vagyunk, a személyre szabott, magas színvonalú gyógyítás és a nem személyre szabott szolgáltatás kettéválasztása. Ennek megfelelően kell szétválasztani az egészségügyet és a szociális szférát. Szentes Tamás beszélt a gyógyítási minimum rendeletről is, amely feltétele a színvonalas ellátásnak. A két évtizede megalkotott szabályozáson van „csiszolni" való. Rendezni fogják a személyi, a szervezeti és az intézményi kompetenciákat, azt hogy hol, milyen egészségügyi beavatkozás történhet, ez teszi szakmailag megalapozottá a gyógyítást. Francia példát hozott, náluk csak ott működhet sebészet, ahol évente minimum 1500 narkózist végeznek. A minimumrendelet megalkotását a szakmával együtt végzik, júliusi befejezést ígérnek.

A 104 kórház ellátásáért felelős Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója, Németh László arról tájékoztatott: megkezdték a kancellária modell kidolgozását, amely a központhoz tartozna. Nyolc-tíz kórház gazdasági irányítása kerülne egy felügyelet alá, a szakmai munkáért a kórházigazgató felel. Monitorozzák a területeket, figyelembe veszik a betegforgalmat, aztán tesznek javaslatot az államtitkárságnak.
A képviselők elé kerül az egészségügyi ágazat helyzete, e hónap 25-ra tűzték ki a Parlamenti vitanapot.