A közlekedési szakmát ledöbbentette Tarlós István főpolgármester tavaly decemberi bejelentése, miszerint szélsőségesen közösségiközlekedés- és kerékpárosbarát lett a főváros. Már csak azért is lehetett meglepetés ez, mert ő maga preferálta az ilyen irányú fejlesztéseket főpolgármesteri programjában, és kerékpárutak is szép számmal épültek 2010 óta a korábbi időkhöz képest. A bicikliseket a főpolgármesteri utasításként megjelent intézkedések bosszantották fel, ami azonban egy munkacsoport jegyzőkönyvében szerepelt csak, és még nem intézkedés. Felmerülhet a kérdés, hogy miért zavarja Tarlóst az, amiért bármely európai vagy észak-amerikai nagyvárosi polgármester a fél karját odaadná, hogy évről évre látványosan nő a kerékpárosok száma. Világszerte alig van város, ahol arányaiban többen használják a tömegközlekedést.

PÉNZ HÍJÁN
Forrásaink szerint az okok prózaiak: a Városház utcába óbudai lakásából sofőrjével közlekedő Tarlóst egyszerűen zavarják a biciklisek a Szent István körúton és a Bajcsy-Zsilinszky úton. Ezzel feltehetően teljesen egyedül van a városban, mert a BKK adatai szerint a kétkerekűek egyáltalán nem lassítják az amúgy is ritkán járó buszokat ezen a szakaszon. Kérdésünkre viszont Tarlós István elmondta, hogy ő nem akarja a kerékpárosok életét megnehezíteni. A most nyilvánosságra került intézkedéscsomag a lapunknak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő szakértők szerint nemcsak hogy feleslegesek, de komoly problémákat is okozhat. A belvárosi buszsávok megnyitása a kerékpárosok előtt, az egyirányú utcák átjárhatóvá tétele a Bubi bérbicikli-hálózat támogatási szerződésének is feltétele volt. Így ha most újabb költségekkel lekaparják a felfestést, leszerelik a táblákat és a lámpákat, akkor jó eséllyel uniós támogatást is vissza kell majd fizetni.

A főpolgármester tapasztalhatta a 4-es metró kapcsán, hogy az ilyen vállalásoktól nem olyan könnyű szabadulni, a dugódíjat is meg kell valósítani.
Pénze egyébként már lassan a festékkaparásra sincsen a fővárosnak, Tarlós István hat éve alatt közel a felére apadt Budapest büdzséje, az egészségügyi és oktatási intézmények kiadása és bevétele is kiesett, nehéz lenne megmondani, hogy pénzügyileg ez összességében milyen hatású, de a kompetenciák biztosan csökkentek. A közlekedés maradt így a fő feladat, ezen a területen viszont tavaly befejeződött az összes uniós pénzből finanszírozott felújítás, az új, 2014-20-as ciklusban pedig alig csurran-cseppen valami. Eredetileg a kormány egy fillért sem szánt a budapesti közlekedésre, amely végül brüsszeli nyomásra egy nagyjából 200 milliárd forintos keretet kapott.

További részletek a Figyelő 2016/16. számában.