Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a napokban ismét megerősítette, hogy a hosszabb távú cél az szja egykulcsossá tétele (A Figyelő interjúja itt érhető el). Összességében ez a jelenleg 15 százalékos kulcs csökkentése esetében mintegy 600 milliárd forintos költségvetési kieséssel járna. 2013. óta szinte minden évben felmerül az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetésének szükségessége, de 2020-ban is csak akkor lehet belőle valóság, ha a hazai gazdaság teljesítőképessége kompenzálni tudja a kieső adóbevételeket - hívja fel a figyelmet Dr. Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi iroda adószakértő ügyvédje.

„A jövedelemadózás reformjában az adókulcs mértéke csak egy elem. Az szja szabályozása ma úgy néz ki, mint egy ementáli sajt, melyet a mentességek és kedvezmények lyukai szabdalnak széjjel és ezeknek a lyukaknak a fenntartása igencsak költséges" - emlékeztetett az adószakértő. Ezeknek a lyukaknak a betömése, a kedvezmények és mentességek körének szűkítése ugyan elősegítheti az adókulcs csökkentés fedezetének biztosítását, mégis az igazi áttörést az jelentené, ha minél több, jelenleg a fekete vagy szürke adóelkerülő zónában megbúvó embert lehetne az adót fizetők között üdvözölni.

A rendszer egy kulcsossá tételét is biztosító reform intézkedések 2011. és 2013. között mintegy 400 milliárd forintnyi hatással voltak a költségvetésre, az szja egyszámjegyűségét biztosító változtatással együtt mintegy 1000 milliárdot költene a Kormány a jövedelemadózás reformjára. „A 15 százalékos szja kulcs már most is dobogós helyezést eredményezett hazánknak, az egy számjegyű adó viszont aranyérmet hozna az európai országok adóversenyében. Igazán azonban akkor vonzana az érem csillogása még több befektetésre váró forrást a gazdaságba, ha a reform mind a négy pillérét egyszerre lehetne stabilizálni: alacsony adókulcs, kedvezőbb vállalati jövedelemadó terhek, átgondolt kedvezmények, egyszerűbb bevallás" - összegezte a feltételeket Dr. Réczei Géza.