Az iszlamizálódás alkotmányos tilalom alá esik Magyarországon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, az Országházban.

A magyar kormánynak nem áll módjában olyan népmozgásokat támogatni, amelyek az alaptörvény nemzeti hitvallásában vállaltakkal ellentétes eredményre vezetnek - mondta.
A magyar állampolgárok megvédésére vonatkozó alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez a kormányfő szerint "tudnunk kell, kik akarnak hozzánk jönni és miért, vagyis jogunkban áll megválasztani, kivel akarunk együtt élni és kivel nem". Hozzátette: ez nem áll ellentétben a menekültek egyetemes védelmének elvével.

Betölti rendeltetését

Az alaptörvény kihirdetése óta eltelt öt év távlatából az látszik, hogy a viták lángja kialudt, és az alaptörvény minden szempontból betölti a rendeltetését - mondta Kövér László.

A házelnök beszédében emlékeztetett: az alaptörvény elfogadása óta eltelt időben e törvény alapján demokratikus választást tartottak, új kormány alakult, a településeken és a megyékben új vezetőket választottak. Az alaptörvény által megerősített jogállami intézményrendszer bizonyította működőképességét - jelentette ki.

A magyar alaptörvénynek a lényegi kérdésekben adott válaszaival kapcsolatos vitákban a nemzeti és a globalista paradigma küzdelme tükröződik, az alaptörvény hivatkozási ereje, üzenete, hatásai messze túlmutatnak Magyarország határain - vélekedett Kövér László.

A dícséret folytatódott, a kritikusok jóslata nem vált be

Nem vált be a kritikusok jóslata, az alaptörvény nemcsak méltó szövegű dokumentum, hanem évek óta a magyar állam, a nemzet mindennapi működésének biztos alapja is - mondta Szájer József, az Európai Parlament (EP) képviselője hétfőn, az Országházban.

Az alaptörvény kihirdetésének ötödik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen az EP-képviselő hangsúlyozta: az alaptörvény elfogadása volt az országépítő munka első lépése, és e folyamat eredményei ma már egyre többeknek láthatók.

Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök arról beszélt, hogy az új alaptörvénynek végre van morális töltete, a nemzeti hitvallás megemlékezik a magyar történelem erőt adó korszakairól, kiemeli a család értékét és a kereszténység értékeit, egyúttal hitet tesz a vallásszabadság és a diszkrimináció ellen.

Az Együtt korántsem ért ezzel egyet

Jogfosztónak és megosztónak, a "hideg polgárháború alkotmányának" ítéli az alaptörvényt, amelyen szerintük nincs semmi ünneplendő. - vélekedik az Együtt

Szigetvári Viktor, az ellenzéki párt elnöke hétfőn, az alaptörvény kihirdetésének ötéves évfordulóján közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt írta: az Orbán-rezsim rendszerépítését egy kormányváltás azonnal megszünteti, és "nem marad egy perccel sem tovább hatályban egy olyan alkotmány, amely a magyar politikai közösség tudatos megosztására, egyesek jogfosztására épül".

Kijelentette: Orbán Viktor veresége a rendszerének vereségét jelenti majd. "Alkotmánya, intézményei és tisztségviselői a kormányváltás tényétől elveszítik érvényességüket és hivatalukat".

Az elmúlt két és fél évtized bajait és az Orbán-rendszer "tarthatatlan örökségét" szerinte nem egy új alkotmány rakja majd rendbe önmagától, de egy, "az életünkbe ideológiai alapon kevésbé beavatkozó", a magyar politikai közösséget nem megosztó alkotmány elengedhetetlen a kibontakozáshoz - nyomatékosította.