Magyarország alaptörvényének hatodik módosítását, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosítását Simicskó István honvédelmi miniszter (KDNP), Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, továbbá Rubovszky György (KDNP) és Vejkey Imre (KNDP) jegyzi.
Az alaptörvény módosításának általános indoklásában kiemelték: az "alaptörvény megalkotását követően a transzatlanti térség, Európa és benne Magyarország biztonsági környezete gyökeresen megváltozott". A világban olyan új típusú biztonsági kihívások jelentek meg, amelyek a korábbi klasszikus államközi fenyegetésekre adott különleges jogrendi válaszokkal hatékonyan és a szükségesség-arányosság követelményeit betartva megfelelően nem kezelhetők - tették hozzá.

A tervezett módosítás értelmében az alaptörvény új, különleges jogrendi tényállásként rögzíti a terrorveszélyhelyzetet. Ennek leírása szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére "terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén" meghatározott időre kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A terrorveszélyhelyzet kihirdetéséhez, illetve időtartamának esetleges meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A kormány a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezését követően rendeletben a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérő, valamint sarkalatos törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig maradnak hatályban.

A kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Magyar Honvédséget a terrorveszélyhelyzet idején is csak akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő - rögzíti a javaslat.

Pintér Sándor belügyminiszter és Simicskó István honvédelmi miniszter március 24-én jelentette be, hogy egy terrorizmus elleni intézkedéscsomag alkotásáról döntött a kormány. A Belügyminisztériumban több alkalommal tartott ötpárti és szakértői egyeztetéseket követően a BM terrorellenes javaslatcsomagját a kormány múlt kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek. A parlament szerdai napirendjén már szerepel is javaslatcsomag.

A honvédelmi miniszter is több alkalommal egyeztetésre hívta a parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselőit a Honvédelmi Minisztériumba. Az MSZP azonban egyetlen alkalommal sem vett részt a megbeszéléseken. A múlt pénteki egyeztetés után Simicskó István azt mondta: a tárcához az elmúlt időszakban érkezett kifogásokat, módosítási javaslatokat áttekintették, jelentős részét be is építették a javaslatba.