Az összegzés szerint a listát Görögország vezeti 24 százalékkal, amelyet Észtország és Ciprus követ 22, illetve 20 százalékkal, majd Szlovénia, Spanyolország 19 százalékkal. Magyarország a középmezőnyben foglal helyet.
Uniós szinten a megkérdezettek 64 százaléka általában ruhákat és kiegészítőket vesz, szándékosan hamis terméket a vásárlók 46 százaléka. A válaszadók 46 százaléka lábbeliket szerzett be online, közülük 33 százalék vásárolt hamisat.
A jelentés szerint a megkérdezettek 58 százaléka az alacsonyabb ár miatt vásárolja meg két termék közül a hamisat, 30 százalékuk nem fordít erre figyelmet, valamivel több mint ötödük pedig azért, mert nem érez különbséget az eredeti és a hamis árucikk minősége között.
A HENT közleményében hangsúlyozta, hogy a hamisított termékek nemcsak a fogyasztót károsítják meg a minőség, a termék élettartam vagy az egészségvédelem szempontjából, hanem komoly negatív gazdasági hatásokkal is járnak, amennyiben a gyártók termelési és beruházási tevékenységének csökkenéséhez, munkahelyek megszűnéséhez vezetnek. A hatékony megelőzés érdekében szükség van a magyar hatóságok aktív közreműködésére és az egységes uniós fellépésre - írták.