A szegénységgel, rekordmagas munkanélküliséggel és belpolitikai válsággal küzdő, 2 milliós Koszovó lakóinak mostanában nem sok oka van örömködésre, de tegnap este Pristina főtere ünnepléstől volt hangos. Koszovó államfője, Hashim Thaci és a miniszterelnök Isa Mustafa Facebook-oldalukon egy emberként üdvözölték a „történelmi sikert," hogy nemzeti kincseik az UEFA döntése értelmében immár játszhatnak nemzetközi meccseket is európai ellenfelek ellen, illetve a klubcsapatok részt vehetnek az európai kupaküzdelmekben.

Koszovó UEFA-felvételén a teljes szerb politikai vezetés felháborodott. A külügyminisztérium közleményében úgy fogalmazott, a „volt tartomány" felvétele annak jele, hogy az "érdekek és politika, és nem a szabályok és igazságosság világában élünk."

Koszovó számára az UEFA- döntésnek önmagán túlmutató jelentősége van. Az ország 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád viszont azóta sem hajlandó elismerni és blokkolja az új állam tagságát egy sor nemzetközi szervezetben. A nemzetközi sporteseményeken való megjelenés tehát Koszovó egyfajta nemzetközi elismerésének jele. Ráadásul Koszovó egyik legfontosabb exportcikkét a labdarúgói jelentik. A döntés alighanem megnyitja az utat Koszovó FIFA-felvétele előtt is, hogy részt vehessen a 2018-as világbajnoki selejtezőkön.

Koszovó eddig nem szerepelhetett nemzetközi bajnokságokon. Bár 2014 óta barátságos meccseket már játszhatott, a volt Jugoszlávia országainak csapatai ez alól kivételt képeztek. A koszovói csapat eddig nem használhatta nemzeti szimbólumait (lobogót, emblémáit) a meccsek során, de a nemzeti himnusz sem szólalhatott meg a játékosoknak.

Nem világos, hogy a más nemzeti válogatottakban játszó koszovói labdarúgók hirtelenjében nemzetet cserélhetnek-e? Több nyugat-európai állam válogatottjában futott be karriert ugyanis koszovói albán születésű, de a háború (1999) után emigrált labdarúgó: Svájc, Albánia, Finnország és Norvégia nemzeti válogatottjában is több koszovói albán játszik, sőt, a jelenség olyannyira nem egyedülálló, hogy külön Wikipédia-oldal van a jugoszláviai születésű, de más állam csapatában játszó labdarúgók számontartására.

Koszovói sportolók a csúcsonA döntéshez a koszovói albán hírességek listáján előkelő helyet elfoglaló Luan Krasniqi is gratulált. A Németországban élő koszovói születésű ökölvívó 2001-2002-ig nehézsúlyban európa-bajnok címvédő volt, 2007-ben pedig a WBO világbajnoki övéért is ringbe szállt. A nyugdíjas bokszoló egyébként 8 nyelven beszél folyékonyan, és másodállásban tolmács.

Koszovó szintén sajátjának tekinti a belga Adnan Januzajt is, akit 16 évesen igazolt le a Manchester United. Az ifjú középpályás szülei mindketten koszovói albánok, akik 1992-ben menekültek el az országból. Januzaj nem az egyedüli nemzeti hős a családjában: két nagybátyja a Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjaként harcolt az ország függetlenségéért.