A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslése szerint márciusban a kivitel euróban mért értéke 3,4, a behozatalé 3,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól az előző havi 8,0, illetve 7,4 százalékos fellendülés után; a kereskedelmi mérlegtöbblet 44 millió euróval csökkent, de így is megközelítette az egymilliárd eurót, 966 milliót tett ki.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint negatív meglepetés volt a márciusi külkereskedelmi adat, amely szerint 44 millió euróval csökkent a mérlegtöbblet éves összevetésben. A szakértő növekedésre számított. Úgy vélte, a vártnál jelentősen gyengébb ipari adatok húzták magukkal lefelé a külkereskedelmi egyenleget márciusban.

Hozzátette: a 966 millió eurós külkereskedelmi többlet még mindig masszívnak tekinthető, az év egészére pedig 8 milliárd eurós szufficitet vár.

Elmondta: az áprilisi beszerzési menedzser-index (BMI) erősödött a márciusihoz képest, így az elemző arra számít, hogy a második negyedévben stabilizálódik az ipari termelés és legkésőbb a harmadik negyedévtől újra növekedésnek indul. Ez húzhatja magával az export növekedését is, ezért az Erste elemzője nem vár jelentős zsugorodást a külkereskedelmi többletben.

Mint hozzátette, optimista a növekedést illetően, nem lát aggodalomra okot adó jelet a külső, euróövezeti konjunkturális helyzetben.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: az ipari termelés feltehető élénkülésével az export újra erősebb növekedést mutathat a következő hónapokban, így a külkereskedelmi többlet is újra emelkedhet. Idén a tavalyinál is alacsonyabb olajárak miatt a külkereskedelmi többlet 8,8 milliárd euró közelébe emelkedhet - tette hozzá.

Noha az idei évben az elemző szerint a kivitelre kockázatot jelenthet Kína és más feltörekvő gazdaságok lassulása, ezt azonban ellensúlyozhatja a Magyarország számára lényegesebb európai gazdaságok némi növekedése, amit az európai autóeladások dinamikus, egyes hónapokban kétszámjegyű növekedése is alátámaszt - írta kommentárjában az elemző.

A szakértő szerint a külkereskedelem rekord mértékű többlete támogatja a nemzetgazdaság külső finanszírozási képességének masszív többletét is, így eltűnhet a nettó külső adósság a következő években. Suppan Gergely szerint az sem kizárt, hogy az évtized végére az ország nettó külső hitelezővé válik. Úgy vélte, ennek hatására a külső sérülékenység szignifikánsan csökkenni fog, ami a pénzügyi stabilitás megszilárdulásához, végső soron pedig a hitelminősítések további javulásához vezethet.