A klinikai kutatásokkal kapcsolatban a magyar lakosság 70 százaléka rendelkezik valamilyen információval, és minden tízedik ember tartja magát jól informáltnak. A megkérdezettek 4 százaléka vett már részt klinikai vizsgálatban, a résztvevők többségnél a tapasztaltak megfeleltek várakozásaiknak.

Az orvosok szerepe meghatározó, minden negyedik ember az orvosa kérésére hajlandó lenne jelentkezni klinikai vizsgálatra, amelytől elsősorban egészségi állapotuk javulását várják – derül ki a Spicy Analytics Kft. magyar lakosság körében végzett kutatásából.

A klinikai kutatás a legmegfelelőbb eszköz arra, hogy a betegségek megelőzését, diagnosztizálását, kezelését szolgáló terápiák hatékonyságát és biztonságát tudják igazolni, így a klinikai kutatás minden egyes új hatóanyag, kezelési eljárás bevezetésének és általános elterjedésének alapfeltétele. A Magyarországi Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága (MKVT) 2015 óta kiemelt stratégiai céljának tekinti, hogy hazánkban is növekedjen a klinikai kutatások száma.

A Spicy Analytics Kft. néhány hónappal ezelőtt tette közzé a magyar háziorvosok klinikai kutatásokhoz fűződő viszonyáról és ismeretanyagáról készített kutatásának eredményét, a közelmúltban pedig befejeződött a lakosság klinikai kutatásokkal kapcsolatos információinak és attitűdjének felmérése. „Korábbi felmérésünkben több mint száz háziorvos, most pedig több mint ezer 18-65 év közötti magyar ember véleményét elemeztük, hogy mit gondolnak a klinikai kutatásokról” – tudtuk meg Horváth Bence ügyvezető igazgatótól.

Az 1031 felnőtt, rétegezett-random mintavételen alapuló lekérdezése során kiderült, a válaszadók 30 százalékának semmiféle információja nincs a klinikai kutatásokról, 10 százalékuk kifejezetten jól informált. A nők és 40 év felettiek nyitottabbak és több információval rendelkeznek, de talán meglepő, hogy végzettség szerint nincs lényeges különbség az információval való ellátottságban. ( A minta korcsoport, nem, település típusa, régió, megye tekintetében országosan reprezentatív a vezetékes és / vagy mobiltelefonnal rendelkező populációra.) A klinikai kutatásokkal kapcsolatos legfontosabb információforrásként a válaszadók az internetet és a hagyományos médiát emelték ki. Az orvosokat, mint információforrást jóval kevesebben említették meg. A klinikai kutatásokkal kapcsolatos attitűdöknél legtöbben a tudomány fejlődéséhez való hozzájárulással értettek egyet (86%), az emberéletek megmentését (71%) és a betegségek jobb megértését (67%) emelték ki. Ezek közül kettőt (tudomány fejlődése és a betegségek megértése) a háziorvosok is az első három közé soroltak a klinikai kutatások fontossága kapcsán. A megkérdezettek 4 százaléka, 39 ember vett már részt klinikai vizsgálatban, 23 –an sikeresen be is fejezték azt. A résztvevők 82 százaléka elégedett volt a klinikai kutatás során tapasztaltakkal, 17 százalékuk mondta, hogy az jelentősen meghaladta az előzetes elképzeléseket.

A kutatás arra is kiterjedt, hogy miért nem fejezte be mindenki a klinikai kutatást. Ennek egyik oka, hogy többen nem bizonyultak alkalmasnak a szűrővizsgálaton, de volt aki, a részletes tájékoztatás után döntött úgy, hogy mégsem vesz részt benne - akár kényelmi okok miatt. Arra a kérdésre, hogy mi késztette a klinikai kutatásban maradásra azokat, akik végigcsinálták azt, a válaszadók a betegséggel kapcsolatos információk bővítését emelték ki, de a díjtalan kezelést és a személyzettel kialakult jó kapcsolatot is többen megnevezték. A több mint 1000 ember negyede mondta, hogy szakorvos javaslata alapján részt venne klinikai kutatásban, további 34 százalék megfontolná azt, 12 százalékuk akkor is jelentkezne, ha internetes felhívásban keresnének résztvevőket, további 30 százalék elgondolkodna az esetleges csatlakozáson. A bizonytalanok döntően szakember tanácsát kérné ki: 40 százalékuk szakorvoshoz, 23 százalékuk a háziorvosához fordulna tanácsért.