Barack Obama elnök még keresi, hogy mivel írhatná be magát a történelemkönyvekbe - azon kívül, hogy ő volt nyolc évig az Egyesült Államok első afro-amerikai elnöke. Idén tavasszal, regnálása utolsó hónapjaiban európai és közel-keleti körutat tett, hogy felmérje a kínálkozó lehetőségeket: a környezet-klímavédelmet, az amerikai-uniós viszont, benne az ellentmondásos TTIP szabadkereskedelmi egyezményt, a terrorizmus elleni harcot, valamint a Közel-Kelet, az iszlám világ felbolydult viszonyai rendezésére tett lépéseket Irakban, Szíriában, Líbiában és Afganisztánban.

AZ UTOLSÓ SZÖG
Bennünket, EU-tagokat, leginkább az érdekel, hogy mit jelenthet Obama öröksége a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való amerikai viszonyban, főleg a szabadkereskedelmi egyezményben. Annál is inkább, mert az egyezmény Magyarországot, kereskedelmi kapcsolatainkat, érdekeinket is sokmilliárd forintos mértékben érinti. Emellett persze fontos Európának Amerika hozzájárulása a két globális probléma megoldásához, a Kelet (Oroszország és részben Kína) és a Nyugat bonyolult kapcsolatai rendezéséhez. Obama elnök Washingtonban találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, és egyértelművé tette, hogy a jelenlegi amerikai vezetés legfontosabb külpolitikai feladatának tekinti az „orosz fenyegetés" megfelelő ellentételezését.

Stoltenberg megerősítette, hogy a NATO az utóbbi negyedszázad legnagyobb szabású erőátcsoportosítását hajtja végre, amelyben amerikai katonák ezrei, páncélosok százai, harci gépek tucatjai kerülnek a szövetség keleti határai közvetlen közelébe, a Baltikumba, Lengyelországba és Romániába egyelőre rotációs, nem állandó alapon.

A másik fő kérdést, a Közel-Keletet, Észak-Afrikát, Afganisztánt illetően Obama jelezte, hogy a terrorizmus elleni harc jegyében az amerikai különleges erők parancsnoksága (SOCOM) 250 katonát vezényel Szíriába. Nem tudunk róla, hogy az iszlámista terrorizmus terjedésének legújabb fejleményeit is megvitatták volna, így például azt, hogy az Iszlám Állam állítólag megvetné a lábát az Egyesült Államok hátsó udvarában, a Karib-tenger kis szigetállamaiban. Obama is jelezte, hogy nagyobb hozzájárulást vár az európai NATO-tagoktól a katonai-politikai szövetségi rendszer fenntartásához. Magyarán a katonai kiadások növelését sürgette.

Az amerikai elnök április végi európai tárgyalásai, a TTIP-t támogató találkozói nem hoztak érdemi áttörést Washington és Brüsszel között. A NATO katonai szervezetét évtizedekig bojkottáló franciák ismét rebellis hangokat hallatnak. Európa egyik kulcspolitikusa, Francois Hollande francia elnök szerint a TTIP jelenlegi formájában nem vállalható. A CNN londoni gazdasági tudósítója, Ivana Kottasová májusi elemzésében írja, hogy Donald Trump lassan hivatalossá érő republikánus elnökjelöltsége verheti be az utolsó szöget a TTIP koporsójába.

További részletek a Figyelő 2016/19. számában.