Az államtitkár cáfolta, hogy a kormány pénzt vett volna ki az ágazatból, 2015-ben 200 milliárd forinttal több volt a rendszerben, mint 2009-ben. Úgy vélte, az egészségügyi szolgáltatások javítása nem pusztán pénzkérdés. „A jelenlegi forrásnak is elégnek kellett volna lennie, a finanszírozást meghatározó súlyszám vagy pontszám ugyanis bőven az infláció felett van, ám nincs béke, nem elégedettek sem a politikai döntéshozók, sem az ágazatban dolgozók, sem pedig a betegek"- mutatott rá.

Nincs orvoshiány

Álláspontja szerint ma az a legnagyobb baj, hogy fogyasztás drivere nem a betegek igénye, hanem az intézmények ösztönző rendszere. Elképesztőnek nevezte, hogy vannak intézmények, ahol nyolcszor annyi epekőműtétet hajtanak végre, mint az országos átlag, aminek oka a finanszírozásban keresendő. Elkerülhetetlen tehát a rendrakás, az intézmények működésének átvilágítása, transzparenssé tétele. „Főleg az ösztönző rendszerek és a finanszírozás lakossági igényekhez való igazítása" - hangsúlyozta. Ónodi-Szűcs Zoltán határozottan állította, nincs orvoshiány Magyarországon, az OECD adatok szerint lakosságarányosan még mindig több orvos praktizál nálunk, mint Nagy Britanniában.

Fotók: Sárközy Mariann

A szakdolgozói létszámot viszont már ő is alacsonynak találja, ezért megállapodott az oktatási államtitkársággal, hogy nagyobb számban képezzenek idehaza egészségügyi szakdolgozókat. Nem vitatta, hogy vannak gondok az ágazatban, de úgy vélte, azokat nem a Fidesz-KDNP kormány hozta létre, valamennyi problémát elődeitől örökölt. Ám, mint mondta, éppen az Orbán kabinet volt az, amely igyekezett tiszta helyzetet teremteni, feltérképezni a nehézségeket, például a várólisták terén. Néhány éve még 77 ezren vártak hosszú hónapokat vagy akár éveket a beavatkozásra, ma csupán 34 ezren. Megerősítette, a krónikus fekvőbeteg ellátás kikerül az egészségügyből. Idén 2200-3000 ágy kerülhet át a szociális ellátórendszerbe, az átszervezés pedig azért szükséges, mert tíz éven belül 3 millió olyan állampolgár lesz, aki gondozást igénylő krónikus betegséggel küzd majd. Magyarországon nőtt egyedül az OECD országai között az elmúlt 13 évben a kórházban töltött idő, fullra járatjuk a fekvőbeteg ellátást - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán.



Közölte, szeretné végigvinni az egészségügy átalakítását, annak ellenére, hogy többen azt kérdezték tőle, „miért ilyen őrült, hogy két évvel a választások előtt belevág az átalakításba, akik ezzel próbálkoztak korábban, mind belebuktak." „Egyrészt azért, mert nincs más út, másfelől azért mert, bővülő források mellett tudjuk megtenni, jövőre 166 milliárd forint plusz forrást kap az egészségügy" - adta meg a választ. „Nem kamikázé akciót hajtunk végre, hanem koncepció mentén tervezett és ütemezett lépések sorozata lesz" - jelezte. A finanszírozásra visszatérve úgy fogalmazott, nem arról van szó, hogy még vékonyabb WC papírt kell majd vásárolniuk az intézményeknek, hanem arról, hogy a jelenlegi durva ösztönző rendszert megszűntessék, mert az nem a lakosság érdekeit szolgálja.

Bebetonozva

Az eseményen jelen volt Kökény Mihály volt egészségügy miniszter, aki arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy míg az egészségügyi kabinet bővülő forrásokról beszél, addig a Brüsszelnek megküldött konvergencia-programban az egészségügyi kiadások GDP arányosan alacsony szinten vannak belőve évekre előre, 4,6-4,8 százalékos szinten lettek bebetonozva. Kökény Mihály megnézte a jövő évi költségvetési javaslatot, s csupán 71 milliárd forint plusz forrást talált.

Ónodi-Szűcs Zoltán válaszában arra hivatkozott, hogy mivel a bértárgyalások még nem fejeződtek be, az erre szánt összeget a költségvetés tartalék során tartják nyilván, a 166 milliárd forintból 90 tehát itt van elkönyvelve. Hozzátette, ő sem lát világosan, úgy szeretne 2018-ra és 2019-re is megállapodni, hogy fogalma sincs a büdzsé aktuális állapotáról. „Délután a konferencián előadást tart Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, kérlek állítsd a falhoz, és tedd fel neki ezt a kérdést" - javasolta Kökény Mihály miniszternek.

Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója közölte, az átalakításnál erős fenntartói struktúra kialakítása a cél. Átláthatóvá kívánják tenni e gigantikus intézményrendszer gazdálkodását, amelynek első lépései már megtörténtek, bevezették az egységes számlatükröt. Az ÁEEK főigazgatója arról is beszélt, hogy milyen aránytalan az ellátás és a finanszírozás az országban. Érthetetlen okból egyik megyében adott betegségre kétszer annyi ágyszám áll rendelkezésre, mint a más megyékben, rengeteg az egyenlőtlenség. Az átalakításnál a szolidaritás és az egyenlő hozzáférés lesz a vezérelv - hangsúlyozta. A konferencián elhangzott: bár a kancellári rendszerről még folynak a tárgyalások, nem alakult ki a modell letisztult, végleges képe, de az biztos, hogy területi elven fog működni, azaz nem külön-külön lesznek kancellárok az egyes intézményekben. A modell bevezetésénél építenek az egyetemek tapasztalataira, s egyezségre törekszenek a kórházvezetéssel. „A kancellár nem a kórházvezetés ellensége, hanem tárgyaló partnere, támogatója lesz" - mondta Németh László.