Gabay szerint a mátrai marketingkommunikációban a fiatalos, energikus és kísérletező sokszínűséget kellene hangsúlyozni, nem valamely szőlőfajtát. Tudvalévő, hogy egyrészt önológiailag, azaz szőlőtanilag a Mátra semmivel sem tehetségtelenebb, mint Eger vagy a Bükk, tulajdonképpen ez egy ökológiai egység, a magyar bor zöme egyébként egy délnyugattól északkelet felé tartó tengelynek a déli lejtőiről fakad. A Mátra a (most kábé 20 ezer hektárnyi) Kunság után a második legnagyobb borvidék a maga hatezer hektárjával (zusammen van 63 ezer hektárunk, csak Bordeaux kétszer ekkora), és itt tényleg ősidők óta borászkodnak, a szőlő első magyar nyelvű említése 1042-ből származik, amikor még Aba Sámuel volt a király. Az ő nevét őrző borfaluban, Abasáron és az andezites talajú Sár-hegyen bolyongtunk a minap.

A Mátraalján (ahol egy helyi, nyolcvanas évekbeli bonmot szerint egy szüret egy Z...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2016/20 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!