Elmondta, hogy az afgán hadsereg bizonyította elszántságát, bátorságát és magas fokú szakmai felkészültségét a folyamatosan fennálló komoly biztonsági fenyegetettséggel szemben. Ugyanakkor az ország területén tevékenykedő terrorista sejtek és szabadcsapatok veszélyeztetik az ország stabilitását - tette hozzá.


Az eredeti terv szerint az észak-atlanti szövetség 2016 végén vonná ki csatapatait Afganisztánból, de a NATO-tagállamok külügyminiszterei most úgy döntöttek, hogy a helyzet még nem érett meg erre. Azt javasolták, hogy a NATO hosszabbítsa meg afganisztáni misszióját 2020-ig az ország és a térség stabilitása érdekében - mondta.

Reményét fejezte ki, hogy a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozón megállapodás születik erről.
Kiemelte, hogy a NATO-országok közül többen támogatásukról biztosították a szövetség Afganisztánt segítő pénzügyi partnerségét a 2016-os határidőt követően is. A támogatás kiterjed az afgán biztonsági erők kiadásaira is - mondta, hozzátéve: évente legalább 5 milliárd dollárra lenne szükség.


Stoltenberg újságírói kérdésre elmondta, hogy a hűvös NATO-orosz viszony miatt - amelyet az ukrajnai helyzet okozott - még a július 8-9-i varsói NATO-csúcstalálkozó előtt újabb tanácskozást kezdeményez Oroszországgal.

A 28 NATO-tagország külügyminiszterével folytatott megbeszélésen egyetértés mutatkozott abban, hogy az Oroszországgal folytatandó politikai párbeszédnek a védelemre és az elrettentésre kell támaszkodnia.