Európa kettéosztottsága a hidegháború alatt a gyógyszeripar működési mechanizmusaira is rányomta bélyegét, tulajdonképpen két eltérő tudományos hátterű blokkot hozva létre ezzel. A keleti országok jellemzően rengeteg olyan gyógyászati célú kutatási és fejlesztési projektet folytattak le, amely semmilyen tekintetben nem keveredett nyugati tudással, tapasztalatokkal és irányelvekkel. Ezek egyikének végterméke volt a meldónium nevű szer. Lettországban jelent meg először a hetvenes években, és mildronat néven, szívgyógyszerként került kereskedelmi forgalomba, majd terjedt el és használják még ma is a korábbi Szovjetunió országaiban.

A meldóniumot Marija Sarapova esete tette közismertté, amikor is az orosz teniszezőnő idén márciusban a nyilvánosság előtt bejelentette, hogy pozitív lett a doppingtesztje. Miután lebukott, Sarapova egészségügyi okokra hivatkozott, azt állítva, hogy már egy évtizede gyógyszerként használta a meldóniumot. Azt azonban továbbra is homály fedi, hogy pontosan mire: talán magnéziumhiányra, esetleg szívproblémákra, de az is lehet, hogy a családját érintő cukorbetegségnek akart ily módon elébe menni.


Ugyanakkor nem ő volt az egyetlen, aki fennakadt az ellenőrök hálóján: a WADA idén további 123 „kedvezőtlen analitikai eredményt" talált ugyanezzel a hatóanyaggal összefüggésben, szinte kivétel nélkül kelet-európai származású sportolók mintáiban. Ezenkívül a brit sportorvosi folyóirat arról számolt be, hogy a meldónium a 2015-ös bakui Európa Játékok, valamint az azt megelőző kvalifikációs sorozatok során levett vizeletminták mintegy 9 százalékában megtalálható volt - ezek a sportesemények nagyjából hat hónappal az előtt zajlottak, hogy az addig legális szert 2016. január 1-jével átminősítették, és vérkeringést serkentő, teljesítményfokozó hatása miatt tiltólistára került.

A teljes cikk a lumens.hu-n olvasható.