 |
Közel két évtizede az USA-vezette humanitárius beavatkozás után a közel-keleti monarchiák pénzügyi és vallási befolyása egyre csak növekszik a balkáni államban. Koszovó a háború utáni újjáépítés végeztével új problémával találta szemben magát, nevezetesen a radikális iszlám, és azzal együtt a dzsihád terjedésének veszélyével.
Az elsősorban Rijádból érkező befolyásnak megfelelő táptalajt biztosított a szegénység mellett a háború maga is. A szerbek ugyanis közel kétszáz mecsetet rongáltak meg. Az újjáépítés során a helyi muszlim közösségek előszeretettel vettek minden segítséget, amit kaptak. Közel kétszáz koszovói imám tanulhatott az öbölmenti monarchiákban (elsősorban Medinában és Mekkában), valamint számos szaúdi imám érkezett az országba.
A Koszovói Központi Bank adatai alapján évente körülbelül 100 ezer euró érkezik Szaúd-Arábiából törvényes úton az államba, míg a szintén keményvonalas iszlámot hirdető öbölmenti monarchiákból ez összesen évi egymillió eurót jelent. Rijád pedig előszeretettel támogatja azokat, akik az iszlám védelmében hirdetik a dzsihádot.
Koszovó közel 800 mecsetének negyede a háború után épült jelentős szaúdi pénzekből. A mecsetekbe pedig az importált imámok, vagy Szaúd-Arábiában tanult vallási vezetők kerültek, akik az iszlám szélsőséges változatait - elsősorban a vahhábizmust és szalafizmust - terjesztik sikeresen a fiatalok körében. Egy olyan országban, ahol az átlagéletkor a 30-at sem éri el.
A közel ötszáz éve fennálló koszovói muszlim közösségek a vallás hanafi iskoláját követik, amelynek alapja a tolerancia és egymás hitének elfogadása. Ez a kép kezd a szaúdi befolyás következtében megváltozni. Az új, radikális hitszónokok folyamatosan túrják ki a meghatározó vallási pozíciókból az idősebb generációt. Eközben pedig előszeretettel terjesztik egyre népesebb közönségük körében a radikális iszlám legfőbb tanait: a sária alapján való törvénykezést, a dzsihádot, valamint a hitetlennek nyilvánítást.
Sikerességüket három tényező segíti. A szélsőséges nézeteket valló közösségek előszeretettel támogatják a szegényebb, sokgyermekes családokat: ingyenes számítástechnikai és angol nyelvi órákat szerveznek nekik. Cserébe csupán el kell járniuk a programokat szervező mecset istentiszteleteire és a Koránt értelmező estjeire, a nőknek pedig kendőt kell hordaniuk. A fiatalok pedig, úgy tűnik, fogékonyak a vahhábita tanításokra és a radikális politikai iszlámra. A másik tényező az idősebb, mérsékelt nézeteket hirdető imámok elleni támadás sorozat. A fizikai bántalmazásig terjedő cselekmények során eltávolítják pozícióikból a Koszovói Iszlám Közösség vezetőit, és átveszik a vallási élet irányításának feladatát. Nem elhanyagolható továbbá, hogy Koszovóból viszonylag könnyű eljutni Szíriába, ugyanis Törökországba olcsón és vízum nélkül utazhatnak. Ezt felismerve megszigorították a repülőtéri ellenőrzést, éppen ezért ma már Macedónián át, buszokkal jutnak el a török határig, ahonnan már csak egy lépés a konfliktus zóna.
A 2013-ban kezdődött szíriai polgárháború és az Iszlám Állam (ISIS) terrorista szervezet előretörése Koszovóban is felerősítette a radikális iszlámot és a dzsihádizmust. Az elmúlt két évben 314 koszovói albánt - köztük 44 nőt és 28 gyermeket - azonosított a koszovói rendőrség, akik feltételezhetően csatlakoztak az ISIS-hez. Ez az arány - Koszovó 1,8 milliós lakosságával számolva - a legmagasabb Európában.
A hatóságok eközben 67 ember ellen emeltek vádat, 19 iszlamistának vélt szervezetet zártak be, valamint 14 imámot tartóztattak le. Ezt a 2015 márciusában elfogadott jogszabály alapján tették; a törvény megtiltotta a külföldi konfliktusokban való részvételt, és azt akár 15 év börtönbüntetéssel is sújthatja. A letartóztatottakat toborzással és gyűlöletkeltéssel vádolják; a szervezetek pedig alkotmányellenesen működnek.
A radikális iszlám terjesztőnek koszovói vezéralakja a nemrég 10 évre ítélt Zekerija Qazimi, Ferizaj/Urosevac városának egykori imámja. Az ő hívei, valamint az Al Waqf al Islami nevű, szaúdi pénzekből gazdálkodó szervezet tagjai közül került ki a legtöbb koszovói dzsihádista.
„Az albánokat évszázadok óta vallási tolerancia jellemzi, és ennek fenntartására kell törekednünk" - véli Skender Hyseni koszovói belügyminiszter. Annak ellenére ugyanis, hogy a koszovói albánok 90%-a muszlimnak vallja magát, csak kevesük gyakorolja aktívan a vallást, az állam alkotmánya pedig keményvonalasan szekuláris. Mégis, húsz évvel ezelőtt ritka látvány lett volna, ami mára teljesen megszokottá válik: nők burkában vagy kendőben, férfiak pedig a Korán tanításainak megfelelő arcszőrzettel közlekednek Pristina utcáin.
****
A Balkán Expressz rovatot a www.biztonsagpolitika.hu weboldal üzemeltetője, a Strategic Assistance and Support Group Kft. támogatja.