A felmérés célja az volt, hogy feltárja a kölcsönzésben még nem résztvevők félelmeit, és ezt szembesítse a valósággal, azaz a tényekkel, a kölcsönzésben valaha részt vett munkavállalók véleményével.

A munkaerőkölcsönzés már ismert és elfogadott

A megkérdezettek 92%-a hallott már munkaerő kölcsönzésről, valamint 56%-a már dolgozott is kölcsönzött munkaerőként. Míg korábban ezzel a foglalkoztatási formával kapcsolatban gyakori kétségek fogalmazódtak meg, addig ma már azoknak, akik valaha dolgoztak kölcsönzött munkaerőként, mindössze 8%-a válaszolta, hogy csalódott benne.
Érdekes, hogy azok között, akik még nem dolgoztak kölcsönzött munkaerőként, 40%-os arányban érzékelhető a félelem, hogy kevesebbet keresnek, és máshogy bánnának velük. Ehhez képest mintegy 30-40%-al kevesebben gondolják így azok, akik már dolgoztak kölcsönzöttként.

A munkavállalók túlnyomórészt azt kapják a munkaerő-kölcsönző cégektől, mint amire számítanak, sőt, többen érzik úgy, hogy felülmúlták a várakozásaikat a kölcsönző cég szolgáltatásai, kevesebben vannak, akik fordítva vélekednek. Hogy miért jó kölcsönzött munkaerőként dolgozni, a megkérdezettek leginkább a bejelentést, rugalmasságot értékelték, illetve azt, hogy több lehetőséget is tudott ajánlani a cég, valamint, hogy kaptak/kapnak fizetést, amíg nem találnak állandó munkát. Akik még nem dolgoztak ilyen formában a többféle munkalehetőséget, a bejelentést tartják vonzónak, valamint a lehetőséget, hogy dolgozzanak, míg nem kapnak állandó munkát.

„Míg a hazai munkavállalókról az a kép él a szakmában, hogy általánosságban nem mobilak, a kutatás ehhez képest érdekes elmozdulást jelez" - mondja Csákvári Róbert, a kutatást végző Work Force Kft-nek, a piac egyik vezető szereplőjének ügyvezető igazgatója. „Noha egyre nehezebb megfelelő munkavállalót találni számos területen, a munkavállalók rájöttek, hogy érdemes extra erőfeszítést tenniük, ha a maguk vagy családjuk boldogulásáról van szó" - teszi hozzá. A frissen született Munkaerő Rugalmassági Index (azok, akik még nem dolgoztak kölcsönzöttként, de hajlandóak lennének / összes olyan válaszadó, aki még nem dolgozott kölcsönzöttként) aránya 0,82, vagyis 82% kipróbálná ezt a fajta foglalkoztatási formát.

Növekvő mobilitás - új trend kezdete?

A korábban már kölcsönzésben részt vett munkaerő több mint 60% lenne hajlandó költözni is egy megfelelő munkahelyért. Több mint harmaduk hajlandó lenne elhagynia lakhelyét országon belül, ha a munkáltató fizeti a szállását és a rendszeres hazautazását, közel harmaduk pedig még e nélkül is. Mindössze 28% jelentette ki határozottan, hogy nem költözne el más munkáért. Akik még nem dolgoztak, mint kölcsönzött munkaerő, azoknak csak több mint a harmada lenne hajlandó elhagyni a lakhelyét, ha a munkáltató fizeti a szállását és a rendszeres hazautazását. A Work-Force erre a vizsgálatra egy arányszámot is alkotott, a Munkaerő Mobilitási Indexet (azok, akik lakhelyükön kívül is vállalnának munkát/összes válaszadó). Ennek az értéke 0,71, vagyis 71% hagyná el lakóhelyét már egy munka reményében.

A munkahelyi bizonytalanság meglepően magas

A korábban vagy jelenleg kölcsönzött munkavállalók közel harmada nem igazán vagy abszolút nem biztos a munkahelyében, 26% nem túl biztos vagy abszolút nem abban, hogy lesz munkahelye a jövőben, kb. a fele gondol külföldre történő költözésre, ha nem talál itthon munkát. A megkérdezettek több mint 80%-a egy, kettő vagy kettőnél több szakmához ért, és csak 8% mondja, hogy nem szívesen tanul új dolgokat, esetleg szakmákat. Azok közül viszont, akik még nem dolgoztak kölcsönzött állományban, már 36% nem biztos benne, hogy lesz munkahelye, de 13% nem tanulna szívesen új szakmát. Vagyis általában véve is, azok, akik már dolgoztak kölcsönzöttként, sokkal magabiztosabbak abban, hogy lesz munkájuk majd a jövőben, és ezért többet hajlandóak tenni is.

A már kölcsönzöttek 34%-a több mint 5 hónapig, 26% 1-5 hónap között dolgozott kölcsönzött munkaerőként, míg 9% többé-kevésbé folyamatosan így dolgozik. Több mint fele arányban tervezik, hogy újra így dolgozzanak.