Amennyiben kihirdetnék a "vészhelyzetet", még a menekültstátusért folyamodókat sem fogadnák az országban, csak a családegyesítésben érintettek, a kíséret nélkül utazó kiskorúak, valamint a kisgyermekes anyák léphetnék át az osztrák határt. A vészhelyzetet hat hónapra lehet elrendelni, ugyanakkor két évre meghosszabbítható.

A törvénymódosítás tartalmazza a határozott idejű menekültstátus bevezetését is, amely szerint három év után felülvizsgálnák, hogy fennáll-e még a menekültstátusra jogosító körülmény. A családegyesítés feltételeit is szigorították, a menekülteknek anyagi előfeltételeket kell bizonyítani hozzá, és az eljárás csak három év elteltével lesz megindítható.

Korábban, még a Werner Faymann által vezetett osztrák kormány 37 500 főben határozta meg a befogadás felső korlátját. A döntés szerint amennyiben idén többen érkeznek, Ausztria lezárhatja a határait.

Eközben számháború alakult ki az érkező menekültek pontos létszámáról. A korábbi hivatalos közlések szerint 22 ezer menekült érkezett idén Ausztriába, így várhatóan már szeptemberben elérik a kitűzött felső értéket. Christian Kern új osztrák kancellár azonban kedden 11 ezer emberről beszélt. Ebben az esetben nem számolták a családegyesítéssel érkezőket, és azokat sem, akiket a dublini egyezmény értelmében visszaküldtek más országokba.

Hans Peter Doskozil védelmi miniszter első nyilatkozatai alapján "meglepődött" az új számokon, később azonban arról beszélt, hogy a számolás metódusa helyes. A szociáldemokrata tárcavezető mindazonáltal figyelmeztetett, hogy a kormány hitelessége múlhat azon, milyen számokat közöl a lakossággal. Doskozil javaslata szerint havonta nyilvánosságra kell hozni az adatokat.

Thomas Drozda új kancelláriaminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy rendszeresen közzé kell tenni a számokat.
A néppárti belügyminiszter, Wolfgang Sobotka bírálta a kancellár által közölt új adatokat, és reményét fejezte ki, hogy csupán félreértelmezésről és nem "balcsavarról" van szó, hiszen a kormány menekültügyi stratégiája "nem képezheti alku tárgyát". Hasonlóképpen nyilatkozott az Osztrák Néppárt (ÖVP) bécsi frakcióvezetője és főtitkára is, valamint a párthoz közeli szakszervezet, az Osztrák Munkavállalók Szövetségének (ÖAAB) elnöke.

Indoklásuk szerint amennyiben a 37 500-as korlát csupán a kedvezően elbírált kérelmekre vonatkozik, úgy hasonlóan sokan nyújtanak majd be menedékkérelmet mint tavaly, amit Ausztria még egyszer nem bírna el.

Ausztriában 2015-ben összesen 90 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. Idén február közepéig már 11 500 kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz.

Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) beszámolója szerint jelenleg 60 ezren várják, hogy elbírálják menedékkérelmüket, ezért a belügyminisztériumnak mintegy háromszáz új ügyintézőt kell alkalmaznia. A híradás szerint azonban csökkent a benyújtott kérelmek száma, hiszen míg tavaly novemberben 12 ezren, addig idén áprilisban már csupán négyezren adták be ez irányú igényüket. A kérelmek felét általában kedvezően bírálják el, leginkább a szíriaiak számíthatnak arra, hogy megkapják a státuszt, hiszen január óta mindössze négy százalékukat utasították el.