Ki ne szeretné az adóját elnyújtva, több év alatt befizetni a költségvetésnek, ahelyett, hogy egy nagyobb összeggel kelljen megterhelnie a számláját? Magyarországon működik 72 olyan cég, amelyik ebben a különleges kegyben részesül, egy nem oly régi adótörvény módosításnak köszönhetően. Ezeknek a vállalatoknak két évük van arra, hogy a 2015-ös tevékenységük utáni adót rendben megfizessék. Egyikük szinte biztosan az amerikai GE magyarországi érdekeltségei közé tartozik.

A tavaly tavasszal elfogadott 2016-os költségvetésben még nem szerepelt az új adóintézkedéssel összefüggésben a költségvetésbe befizetendő összeg. A Nemzetgazdasági Minisztérium magyarázata szerint azért, mert annak elfogadásakor nem rendelkeztek információval arról, hogy mennyi cég és milyen összegben veszi igénybe a kedvezményt. Azóta befutottak az adatok, így a költségvetés idei módosításban már figyelembe tudta venni a társaságok befizetését a kormány - közölték lapunkkal az NGM-ben. (Az előirányzott 400 milliárd forintot végül 689,9 milliárdra emelték.)

MOTIVÁCIÓS KÉRDÉS
Összesen 542 milliárd forintnyi adóra vehetnek igénybe speciális fizetési halasztást a vállalatok idén és jövőre. A büdzsé bevételeit az első félévben löki meg a konstrukció, a pénzforgalmi szempontból pozitív hatás a második periódusban már nem segít a számokon. Nem biztos azonban, hogy ez a pénz megjelenik a büdzsében, mert a cégeknek lehetőségük van további kedvezményeket felhasználniuk (lásd a keretes írásunkat). Mindazonáltal szétterítve idén és jövőre is gazdálkodhat az összeggel a kormány, miáltal a fogyasztási, beruházási kiadásain, illetve a jövedelemtranszfereken keresztül a GDP nagyjából 1,5 százalékát elérő keresletet generálhat a gazdaságban, ebben az időszakban.

A minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy csak olyan társaság veheti igénybe az adóhitelt, amelyik legalább három éve működik, és ez idő alatt nem alakult át. A kapcsolt vállalkozásokkal sem lehet trükközni, mert a jogszabály az ingyenes juttatások figyelembe vételét is teljesen kizárja. A kizárólag passzív jövedelmet gyűjtő holding cégek elesnek ettől a lehetőségtől, a kapott osztalékra és kamatra nem engedi a törvény az adóhitel használatát.

A már egy ideje itt működő cégek előtt azonban nyitva van a kapu. De ezek vajon érdekeltek lehetnek abban, hogy az előnyökért itt mutassák ki adóalapjukat? Erre igazán adekvát választ csak a társaságok tudnának adni - mondta a Figyelőnek Pankucsi Zoltán adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár. Szerinte a vállalkozásoknak kell megítélniük, hogy ezek a feltételek elég motivációt jelentenek-e számukra, hogy Magyarországra „hozzák" a nyereségüket.

További részletek a Figyelő 2016/23. számában.