Az idén jelentősen emelkedik a szakorvosok, a szakgyógyszerészek és a szakdolgozók alapbére - jelentette be csütörtök délelőtti rendkívüli sajtótájékoztatóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Tájékoztatása szerint a szakorvosok és a kórházi szakgyógyszerészek alapbére szeptembertől bruttó 107 ezer, jövő év novemberétől újabb bruttó 100 ezer forinttal nő. A rezidensek és a kórházi szakgyógyszerészek alapbére jövő év novembertől bruttó 50-50 ezer forinttal nő. Mivel alapbéremelésről van szó, ez képezi alapját a különféle pótlékoknak is. A szakdolgozóknál szeptembertől új bértáblát vezetnek be. Ezzel kapcsolatban abban állapodtak meg, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak ez év szeptemberétől átlagosan 26,5 százalékos béremelésben részesülnek, jövő év november 1-től újabb 12, majd az azt követő két év novemberétől 8-8 százalékos emelésre számíthatnak.

Balog Zoltán bejelentette azt is, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, mint az állami intézmények munkáltatója átvállalja a szakdolgozók kamarai tagsági díját.



Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere sajtótájékoztatót tart az egészségügyi ágazatban megszületett bérmegállapodásról az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2016. június 9-én. Mögötte jobbról balra: Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke és Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) elnöke. MTI Fotó: Kovács Attila

Cser Ágnes, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott: a 2004-ben megfogalmazott követelésük most teljesül. Akkor azt tűzték ki célul, hogy fokozatosan érjék el a hazai egészségügyben dolgozóknál az európai fizetések 75 százalékát. Az idei költségvetés megnyitásával megvan a fedezete a béremelésnek, amit a szakszervezet nagyra értékel. Azt is elmondta, hogy a bértárgyalást követően a munkakörülmények javításáról folytatják majd a tárgyalásokat a kormányzattal.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is eredményesnek tartja a bértárgyalást, de - az Európai Orvosok Szövetségének alelnökeként – úgy látja, hogy az orvos migráció csökkenhet, de nem áll meg, ez világtendencia. Ám a most megkezdett bérfelzárkóztatásnak komoly itthon tartó ereje lehet.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Balogh Zoltán úgy fogalmazott: megállítható lesz a szakdolgozói migráció és azt is reméli, hogy ismét vonzó lehet a pálya, ami azért fontos, mert bizonyos szakmákban elöregedett a nővérek és asszisztensek kara, és eddig nem volt utánpótlás. Azt is elmondta, hogy differenciált béremelést terveznek, a 26,5 százalékos átlagtól a „leginkább problémás” területeken dolgozóknál 34-35 százalékos emelés lehet. Arra is utalt, hogy a szakdolgozói kar 25 százaléka nem közalkalmazott, köztük például az alapellátásban dolgozók sem. Az ő bérük rendezését is napirenden fogják tartani.

Balog Zoltán miniszter egy kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg a 2017-es évi költségvetési tervben a miniszterelnökségi soron tartják számon a tárcájához tartozó dolgozók jövő évi béremelésének fedezetét. A tervezett 170 milliárdból az egészségügyi dolgozók mellett részesülnek a kulturális, a szociális és a közigazgatási szférában dolgozók is szolgálati idejüktől, szakképesítésüktől függő mértékben. Ónodi Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár eredményesnek tartja bérmegállapodást és úgy fogalmazott: az orvos elvándorlás nem csak alapbér kérdése. Ezért is vezették be a korábbi években a rezidenseknél – szakáktól függően – a 100-200 ezer nettó forintos ösztöndíj rendszert, aminek hatására felére csökken a migráció.

A miniszter kitért a fővárosi kórházfejlesztésekre. Hangsúlyozta, hogy a napvilágra került koncepcióról egyelőre nincs döntés. „A fejlesztés nem csak kórházi központokat, hanem a társkórházakat is érinti. Kórházakat nem zárnak be, csak a funkciójuk változhat”- jelentette ki. Megerősítette, hogy terveik szerint Kelenföldön épülne egy XXI. századi szuperkórház, amely Buda egész lakosságát képes ellátni. De fejleszteni szeretnék a János Kórház egy részét és a Kútvölgyi Kórházat is. A pesti oldalon pedig a Honvéd Kórház, a Szent István és Szent László Kórház számíthat jelentősebb fejlesztésekre.