Informálisan arról tájékoztatták az önkormányzatok pénzügyi vezetőit a Magyar Államkincstár (MÁK) munkatársai, hogy készüljenek, mert 2017. január 1-jétől a helyhatóságok számlavezetése átkerül az államkincstárhoz – értesült lapunk. Eszerint megszűnhetnek a települések bankszámlái, elkerülnek azok a kereskedelmi bankoktól. „Feltehetően egy rakás önkormányzati hitel azonnali visszafizetési kötelezettsége élesedik, hiszen a hitel egyik feltétele gyakran a hitelező banknál történő számlavezetés. Ezzel együtt megszűnik az éven belüli folyószámlahitel igénybevételének lehetősége is, ami sok alulfinanszírozott vagy alacsony adóbevétellel rendelkező települést sodor kiszolgáltatott helyzetbe” – tájékoztatta a Figyelőt Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja. A politikus kérdésesnek tartja, mi lesz azon kevés önkormányzat vagyonával, amely jelentős megtakarítással rendelkezik, ugyanis a MÁK vélhetőleg ezeket is elnyeli.

ÚJRA LEJTŐN

A Figyelő kereste a MÁK-ot, lapzártánkig azonban nem reagáltak. Áprilisban azonban, a kincstár fennállásának 20. évfordulóján tartott budapesti nemzetközi konferencián lényegében erről beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az átalakításhoz szükséges informatikai és egyéb feltételek megteremtése már elkezdődött. Ha kiépül a rendszer, a kincstárnál vezetik a települések fő számláit, s az állami támogatásokat, normatívákat is ide utalják. De szó van arról is, hogy később az önkormányzati vállalkozások és intézmények számlavezetése is átkerül.

A polgármesterek egy emberként hördültek fel – értesültünk helyhatósági érdekvédelmi szervezetektől, akik úgy értékelték, az intézkedés sérti az önkormányzatiság alkotmányos elvét, s nemhogy csorbítja, hanem egyenesen sárba tapossa önállóságukat. „Ez egy olyan lépés, mintha a civileknek, azaz a magyar állampolgároknak a NAV-nál kellene kötelezően a számláikat vezetni” – hallottuk.

A településvezetők számára nagy kérdés, hogy mi lesz, ha mondjuk banki szolgáltatásokat szeretnének igénybe venni. Szakértői becslések szerint 580 milliárdnyi betétet venne ki a kormány a hitelintézetekből. Az új rendszerben kalandos módon történnek az önkormányzati utalások, a települések ugyanis közvetlenül nem is utalhatnak majd. A pénzügyesek egy online felületen keresztül töltik fel a számlákat a mellékletekkel együtt, s a MÁK munkatársai intézik a pénzküldést. Az új törvényi előírás újabb érvágást jelent a kereskedelmi bankoknak is, hiszen ezentúl nem kezelhetik az önkormányzatok pénzét, sőt, folyószámlahitelt sem nyújthatnak számukra.

A jövő évtől élő rendelkezés gyakorlatilag semmilyen pénzügyi mozgásteret nem enged a helyhatóságoknak. Nem lesz likviditási hitelük, nem tudják ilyen módon megoldani az év közbeni nehéz pénzügyi helyzeteket. Kormányzati forrásaink érvelése szerint az intézkedés mögött az áll: az állam elejét akarja venni annak, hogy az önkormányzatok újra nyakló nélkül vegyenek fel hiteleket, különösen igaz ez a tulajdonukban álló vállalkozásokra. Pintér Sándor belügyminiszter már kongatta a vészharangot. Újra az eladósodás útjára léptek a települések: a 100 százalékig helyhatósági tulajdonban lévő cégek adóssága 620 milliárd forint, a részben önkormányzati vállalkozásoké pedig közel 400 milliárd, ami felveti a kérdést, képesek lesznek-e a hiteleiket finanszírozni.

RÉGI-ÚJ BIZTOSOK

A tervezett intézkedés folytán a helyhatósági fejlesztésekhez elnyert EU-támogatások is a MÁK-nál vezetett számlákra érkeznek majd. A csekély lobbierejű, 80 ezer alatti lélekszámú települések azonban e tekintetben is kiszolgáltatottak – hallottuk. Több településvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az új európai uniós pályázati döntés-előkészítési eljárás során akkor van esélyük EU-pénzhez jutni, ha együttműködnek a fideszes vezetésű megyei önkormányzatokkal, illetve az általuk megnevezett pályázati tanácsadó céggel. Önállóan vagy saját pályázatmenedzselő vállalkozással az uniós pénzekért való versenyfutásuk minimális eséllyel kecsegtet.

Bod Tamás, az Együtt gyulai önkormányzati képviselője februárban állt a nyilvánosság elé s számolt be arról, hogy Békés megyében 28 helység vezetője nem tartja fairnek azt a pontozásos, értékelési rendszert, amelyet a településfejlesztési pályázatok elbírálásánál a megyei helyhatóságok delegáltjai is alkalmaznak, s ezt levélben jelezték Zalai Mihálynak, a Békés Megyei Önkormányzat elnökének.

Egyik informátorunk úgy fogalmazott: „A kistelepülések elöljáróit informálisan figyelmeztetik, hogy jó lesz, ha együttműködnek s alkalmazkodnak a döntéshozók elvárásaihoz, és nagyobb pályázataikat a megyei önkormányzattal konzorciumban valósítják meg.”

A Magyar Közlönyben a múlt héten jelent meg, hogy 19 megyei fejlesztési biztost nevezett ki a kormány, akik június 1-jétől november 30-ig az uniós projektmenedzsment-struktúra kialakítását végzik a kormányhivatalokkal együtt. Beszélgetőpartnereink szerint az új pályázatmenedzselési struktúrával valójában tisztítják a döntési folyamatot, s szűkítik azt a vállalkozói kört, amely hozzáférhet az uniós forrásokhoz. A jövőben rendkívül szűk piaci szegmens jut szerephez, ezt szolgálják a keretközbeszerzések is.