Ha elő is fordult ilyen, az alapítványok mindig törekedtek arra, hogy a másodlagos piacon fektessék be a vagyonukat, és hogy a befektetések hozamát maximalizálják – mondta azzal kapcsolatban, hogy az Európai Központi Bank a magyar jegybank esetében vizsgálja a tiltott monetáris finanszírozás elvének esetleges megsértését.

Az elmondottakból kiderül, hogy az alapítványok néha valóban az elsődleges piacon végeztek tranzakciókat. Ami az ingatlanpiaci befektetéseket illeti, annak volumene akár százmilliárdos is lehet. Jelenleg mintegy 200 milliárd forintot tartanak állampapírokban, vagyis ennek akár a fele is átkerülhet az ingatlanpiacra. Az alapítványok magyarországi, minőségi kereskedelmi, iroda-, illetve ipari célú létesítményekbe akarnak fektetni, már konkrét üzleti lehetőségeket is vizsgálnak – árulta el Fekete Zoltán. Azt vallja, hogy a tégla, az épület recesszióban is meg tudja őrizni az értékét. Akár arra is gondolhatnánk, hogy egy várható nemzetközi gazdasági recesszió miatt keresik a biztonságos befektetéseket. Felvetésünkre, hogy ilyenkor jó beállni az eresz alá, azt mondta: így van.

Az alapítványok tehát meghatározó szereplői lesznek a magyar ingatlanpiacnak, belépésükkel bizonyosan nyomás helyezkedik majd az árakra. Ezt azonban nem bánják, abban az értelemben, hogy ezzel is segítséget tudnak adni a gazdaságnak, illetve hozzá tudnak járulni a reálisnak gondolt értékeléshez. Már eddig is folyamatos politikai támadás alatt állt az MNB az alapítványai miatt, s arra lehet számítani, hogy az ingatlanpiaci belépés is újabb kemény kritikákat fog szülni.

Lapunk mindjárt ki is derített egy potenciális támadási pontot: az alapítványok nem közbeszerzés útján tervezik megszerezni a kiszemelt ingatlanokat, ez viszont ellenzéki parlamenti képviselők szerint elfogadhatatlan.

További részletek a Figyelőben megjelent interjúban és háttércikkekben.