A legtöbbet - nagyjából 800 millió forintot - a Metropol kiadója bukta, ami az ingyenes újság számára végzetesnek bizonyult: a kiadvány kedden jelent meg utoljára. A Figyelő úgy tudja, hogy a Metropol havi árbevétele és a megjelenéssel kapcsolatos költségek között a közelmúltban egy 20 milliós rés volt, amit a tulajdonos már nem tudott menedzselni. A kiadó állítólag tényleg tett kísérletet egy reorganizációra, de az új konkurens, Habony Árpád Lokáljának megjelenése után egyértelművé vált, hogy nem lehet nyereségesen működtetni az újságot.

A Simicska-lapoktól elvont 100 milliók egy jelentős részét épp a hetilap formában már egy éve működő Lokálhoz csatornázták át. Bár Habony újságjában a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül valószínűleg nem lehet hirdetni, a Lokál így is tömve van állami reklámmal, amelyek tavaly durván félmilliárdos bevételt hozhattak a kiadónak. Ráadásul a lap hirdetéseit valószínűleg a bevett gyakorlattól eltérően kedvezmény nélkül, listaáron vásárolja az állam.

Nem csak a Lokálnak, a Magyar Időknek és a Magyar Hírlapnak is több közpénz jutott, mint egy évvel korábban. A Magyar Idők emellett a külpiacokon is jól teljesített: a cég teljes forgalmának durván hetede (közel 120 millió forint) jött a határokon túlról, méghozzá a nagy része hirdetés formájában Svájcból. Az alpesi milliók egy jelentős hányada feltehetőleg a lapban előszeretettel hirdető Stadler vasútijármű-gyártó csoporttól érkezett.

További részletek a Figyelő 2016/24. számában.