Jelenleg mindegyik balkáni állam célja az EU-s tagság mielőbbi elérése. Abban az esetben, ha a britek elhagyják az EU-t, a bővítés, mint külpolitikai prioritás meglehetősen háttérbe szorulhat. Ennek oka, hogy Brüsszel minden erejét a kilépés gyakorlati megvalósítására fogja fordítani az elkövetkezendő két évben, ugyanis eddig precedens nélküli egy teljes jogú tag kiválása az EU-ból. Így a bővítés folyamatának háttérbe szorulása és elhúzódása jelentősen befolyásolni fogja a Nyugat-Balkán politikai elitjének és társadalmainak hozzáállását a tagság elnyeréséhez.

A BREXIT ugyanakkor pozitív kimenetelű is lehet a nyugat-balkáni bővítéspolitika szempontjából. A meggyengült Brüsszel újra elkötelezheti magát az EU bővítésére és mélyítésére, immáron Nagy-Britannia nélkül, és így a tagjelölt államok integrációja is felgyorsulhat. Ez ugyanis erős üzenetként szolgálna a külvilág és a tagállamok számára, hogy a szigetállam kilépése után is erős és működőképes az EU, és még a szomszédságpolitikát sem befolyásolta a britek döntése. Az esetleges BREXIT negatív oldala azonban sokkal baljósabb. Ha a BREXIT további kilépési folyamat-kezdeményezéseket indít el, a nyugat-balkáni integráció tetszhalott állapotba kerülhet. Ekkor ugyanis Brüsszel minden erejét az EU dezintegrálódásának megakadályozására fogja fordítani, miközben a Balkánról szinte teljesen megfeledkezhet. Az orosz befolyás tovább fokozódhat a kiábrándult balkáni államokban - elsősorban az ortodox vallásúakban. A BREXIT emellett a Balkán országaiban is előtérbe hozná az EU-ellenes hangokat, amelyek immár valós tényekkel tudnák alátámasztani az európai projekt bukását. Az Európa-szerte megerősödő szélsőjobboldali törekvések pedig Szarajevót is elérhetik: a Republika Srpska elnöke, Milorad Dodik célegyenesbe viheti az elszakadási kísérlethez szükséges népszavazást. Ehhez pedig meg is lenne a támogatása, hiszen mind a francia (Nemzeti Front) és az osztrák (Szabadság Párt) szélsőjobboldali pártok támogatják ezen törekvését.

„Nagy-Britannia kilépése láncreakciót indíthat el a Balkánon" - mondta Hashim Thaçi koszovói államfő. Véleménye szerint az EU „vonzása" nélkül - amelynek egyik saroköve Nagy-Britannia - könnyen kiújulhatnak a balkáni konfliktusok, elsősorban Pristina és Belgrád között. A szigetállam ugyanis nem csak a nyugat-balkáni és törökországi integráció felé elkötelezett, de Koszovó függetlenségének és nemzetközi elismertségének egyik legnagyobb támogatója. Ezt igazolja, hogy az elmúlt években a brit diplomácia számtalanszor gyakorolt nyomást arra az öt EU-s tagállamra, amelyek nem ismerték el Koszovó államiságát. Nem is beszélve arról, hogy a NATO 1999-es bombázása során és azt követően Tony Blair brit miniszterelnök számtalanszor a koszovói albánok mellett kampányolt. Ahhoz pedig, hogy a Balkán ne váljon újra „puskaporos hordóvá", csakis a továbbra is létező és elérhető EU-s perspektíva jelenthet megoldást. Egy olyan EU-ban, amelynek Nagy-Britannia is tagja.

Eközben Albánia váratlanul a brit belpolitikai élet és a BREXIT-ről folytatott viták középpontjába került. Michael Gove brit igazságügyi miniszter, a BREXIT egyik legnagyobb szószólója többször is azt nyilatkozta, hogy az EU-ból való kilépést követően Nagy-Britanniának az „albán modellt" kell követnie. Ez alapján az Unióban maradt államokkal kétoldalú kapcsolatok útján és nem EU-s szinten kell tovább kereskednie - hasonlóan a jelenleg is használt tiranai gazdaságpolitikához. Ezen kijelentést még Edi Rama albán miniszterelnök is abszurdnak találta és kifejtette, hogy Tirana is egyértelműen kiáll Nagy-Britannia EU-s tagságának megőrzése mellett.

Az esetleges brit kilépéssel a briteknek gazdasági kapcsolataikat is újra kell tárgyalniuk. A tárgyalásokat értelemszerűen a világ legnagyobb és legerősebb országaival fogják kezdeni. Így a kis és fejletlen balkáni államokkal való kereskedelem akár évekig háttérbe szorulhat.

A BREXIT gazdasági következményei azonban nem a Nyugat-Balkánt érinthetik a legrosszabbul; azb egész közép-európai régiónak van félnivalója. Ha a britek a kilépés mellett teszik le voksukat, a külföldi munkavállalók szociális juttatásainak újratárgyalását követően sokan biztosan távozásra kényszerülnek. Ha ez bekövetkezik, a kelet-európai országok gazdaságát jelentős csapás érné: a hazautalásokból csak Bulgáriába 1,7 milliárd euró érkezett az elmúlt években. Ha ez az összeg megcsappanna, és a külföldi munkavállalók hazatérnének, az jelentős kihívásokat állítana a két ország elé.

A népszavazás kimenetele jelenleg megjósolhatatlan. Annyi azonban biztos, hogy az esetleges BREXIT esetén a szigetállam gazdasági és politikai befolyása drasztikusan csökkenni fog a Balkán irányába. Ezzel párhuzamosan pedig az egyik erős tagállama elvesztését gyászoló EU sem fog különösebb intenzitással foglalkozni a nyugat-balkáni bővítéspolitikával.

****

A Balkán Expressz rovatot a www.biztonsagpolitika.hu weboldal üzemeltetője, a Strategic Assistance and Support Group Kft. támogatja.