A megújuló energiák ezzel az olyan fejlett gazdaságokban, mint Európa vagy az Egyesült Államok helyettesítik a nukleáris energiát, és visszafogják a gázból és szénből származó elektromosság-kitermelést - vetíti előre a Bloomberg New Energy Finance. Ráadásul a 2030-as évekre még akkor is a napenergia lesz a legolcsóbb a világ legtöbb területén, ha a kínálati többlet lenyomja a gáz és a szén árát - derül ki egy közelmúltbeli kutatásból.
Mivel pedig a napenergia minden ésszerű forgatókönyv szerint egyre olcsóbbá válik, a Bloomberg New Energy Finance előrejelzése szerint a fotovoltaikus rendszerek
2040-re a teljes elektromosság-kibocsátás 15 százalékát adják majd.
A napelemek számára a legvonzóbb piacok 2020-ig Brazília, Chile, Izrael, Jordánia, Mexikó, a Fülöp-szigetek, Oroszország, Dél-Afrika, Szaúd-Arábia és Törökország lesznek - véli a nemzetközi szervezet. A globális kapacitás ezzel együtt 1760-2500 gigawattig emelkedhet 2030-ra, szemben a tavalyi 227 gigawattal - teszik hozzá.
Emellett - jegyzik meg - az okoshálózatok, vagyis azok, melyek képesek kezelni és elosztani a különböző forrásokból előállított energiát, kiegészülve az új tárolási technológiákkal, szintén a napenergia növekvő szerepét segítik majd elő.
A költségeket tekintve, 2015-ig az üzemi méretű napelemes rendszerekből előállított elektromosság átlagos költsége 13 cent volt kilowattóránként. Ez még több, mint a szén- és gáztüzelésű erőművek 5-10 centes költsége. A napenergiával működő áramszolgáltatási rendszerek kiépítésének átlagos költsége viszont 79 centre csökkenhet wattonként 2025-re, szemben a tavalyi 1,80 dollárral. A széntüzelésű energiatermelés költségei nagyjából 3 dolláros szinten mozognak wattonként, míg a gáznál ez az összeg 1 és 1,30 dollár között áll - írja a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség.