Ez egy abszolút álhír! - cáfolta a Figyelőnek Bienerth Gusztáv, hogy totális központosításra készül az állam a turizmusban. Lapinformációk szerint olyan kormányzati előterjesztések készültek tavasszal, amelyek azt vetítették előre, hogy az állam kiszorítja az üzleti élet szereplőit az ágazat egyes területeiről, például a rendezvényszervezésből. E szerint a jövőben egyetlen állami cég végezhetné a nagy sport-, kulturális-, művészeti-, tudományos- vagy zenei események rendezését Magyarországon.

„Én is olvastam erről, de megerősíthetem, szó nincs arról, hogy az állam működtetné a „Hop on Hop off"- buszokat vagy csúcsszervet hozna létre, amely egyedül jogosult hamburgert árulni" - fogalmazott a turisztikáért felelős kormánybiztos a Figyelőnek. Valóban nem egy állami, hanem egy piaci cég vagy konzorcium kezében lesz a városnéző buszok üzemeltetése Budapesten 2017-től - döntött zárt ülésen a Fővárosi Közgyűlés. A szerencsés nyertes koncessziós eljárásban 20 évre kapná meg az üzemeltetési jogot. Jelenleg 6 cég tevékenykedik a piacon.

LEMARADÁSBAN
Az állam a saját irányítási-igazgatási rendszerét akarja hatékonyabbá tenni, s közelíti a vállalkozók igényeihez - közölte Bienerth Gusztáv. Magyarország és Budapest kiugró eredményeket produkált a turizmusban az elmúlt két évben, mégis lemaradt régiós versenytársaihoz, Ausztriához és Csehországhoz képest. A magyar fővárosnak is van mit behoznia Béccsel, Prágával szemben. (Lásd a keretes írást.) Az idegenforgalom húzóágazat, a magyar gazdaság egyik dinamikus területe, 2015-ben 13 százalékkal növekedett a szállásdíj bevétel, összesen 2014 milliárd forint volt. Busásan megtérül a befektetés, ezért is koncentrál a kabinet erre a szektorra.

Bienerth szerint „itt a nagy nemzetközi turisztikai bumm, s nekünk igenis meg kell ezt ragadni!". A kormány fejlesztendő területnek tartja az ágazatot, s nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint azt, hogy mi legyünk Közép-Európa turisztikai központja. „Ennek érdekében meg kell előznünk Prágát, s „ostromoljuk Bécsnek Büszke várát" - fogalmazott a kormánybiztos.

A kiindulópont nem rossz, a jelenlegi eredmények biztatóak, ugyanis míg 2013-ban a GDP 8,8 százalékát adta az ágazat, 2015-ben már 10,3 százalékát. Ezt szeretné a kabinet a környékbeli államok 12-15 százalékos GDP arányos szintjére felhozni. Ezért fogalmazott úgy Bienerth, hogy a potenciál már ott van, csak a tartalékokat kell hatékonyabban kihasználni. Emiatt szervezték át az ágazat irányítását és magát a struktúrát is. A Varga Mihály vezetette NGM-től a Seszták Mikós vezette fejlesztési tárcához került az irányítás, sőt, kormánybiztost is kapott Bienerth személyében.

Az operatív csúcsszervezetet is gyökeresen átalakították, megszűnt a Magyar Turizmus Zrt, jogutódjaként jött létre Guller Zoltán vezetésével a Magyar Turisztikai Ügynökség, amely felett ugyancsak a kormánybiztos gyakorol felügyeletet. A kabinet stratégiai ágazatnak tekinti a turizmust, ezért élvez központi figyelmet, s kap a korábbiakhoz képest többszörös pénzügyi támogatást. A turisztikai álmoknak azonban keresztbe tehet a Brexit, negatív forgatókönyvek szerint borulhat a jelenlegi 2014-2020-as uniós pénzügyi terv. A kormány azonban a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy helyzetbe hozza az ágazat szereplőit.

Összességében 400-500 milliárd forint európai uniós támogatás áll rendelkezésre az elkövetkező években turisztikai fejlesztésekre. A részletek azonban csak az év második felében körvonalazódnak.

További részletek a Figyelő 2016/26. számában.