Kormányváltás - A Wáberer-történet
2016-07-01 11:11
Több évtizedes korszak zárult le Európa egyik legnagyobb közúti fuvarozóvállalatánál az alapító elnök-vezérigazgató távozásával. Korábban sem ő, sem a részesedését most megvásárló tőkealap nem így tervezte az együttműködés végét.
Neked is megoldás. Ezzel a szlogennel toboroz munkatársakat tévéreklámokban Magyarország legnagyobb, 6000 embert foglalkoztató szállítmányozó társasága. A záróképen a fiatal, céges pólót viselő kamionsofőr büszkén feszít apjával a vállalat közel 3500 teherautójának egyike előtt. Valahogy úgy, ahogy bő két éve Wáberer György állt Orbán Viktorral az oldalán a nevét viselő cég fővárosi járműtelepén.
LASSULÓ NÖVEKEDÉS
Ilyen felvételek a jövőben már aligha készülnek. Múlt hét szerdán ugyanis bejelentették, hogy a Mid Europa Partners (MEP) megvásárolja Wáberer György bő 40 százalékos tulajdonrészét, megszerezve gyakorlatilag a teljes vállalatot. A tranzakció előtt – amelyet még a versenyhivatalnak is jóvá kell hagynia, de ezzel valószínűleg nem lesz gond – Kelet-Közép-Európa legnagyobb magántőke-befektetési alapjának 56,8 százalékos volt a részesedése, amelyet 97,1-re növel. (A fennmaradó rész dolgozói kezekben van.) Az elválás teljes: az alapító elnök-vezérigazgató lemond az összes társaságbeli tisztségéről.
Hivatalosan ennél több csak lapzártánk után derül ki, amikor Wáberer György és Bethlen Miklós, a MEP partnere, budapesti irodavezetője a sajtó elé áll. Addig is érdemes felidézni, mit mondtak a felek 2011-ben, amikor a MEP beszállt a cégbe – az amerikai AIG egyik tőkealapjának helyére –, és megnézni, mi valósult meg ebből. A vételárat akkor sem közölték, csak azt, hogy a MEP 12 millió eurós tőkeemelést hajtott végre a csoportban, amelyet a vezérigazgató további 5 millióval toldott meg. Ez igen jól jött, hiszen a válság a szállítmányozási szektort is alaposan megtépázta, a fuvardíjak a mélybe zuhantak, sok vállalat csődbe ment. Határozott különbséget mutatott a korábbi AIG-es konstrukcióhoz képest, hogy a MEP többséget szerzett a társaságban. Igaz, a megállapodás szerint Wáberer György paritásig növelhette volna tulajdonrészét, de erre az Optenben hozzáférhető részvényesi adatok szerint végül nem került sor. Az ekkor felvázolt növekedési tervet részben organikusan, részben akvizíciókkal akarták megvalósítani. Az utóbbi téren igazán nagy dobásra azonban nem került sor. 2012-ben felvásárolták a mintegy 2 milliárd forintos árbevételű Transpont Hungáriát, valamint a 11 milliárdos Szemerey Transot, ami akkor jó 10 százalékkal növelte a csoport forgalmát. Ezeket azonban nem követték újabb lépések, pedig nemcsak Magyarországon, hanem szerte Közép-Európában kerestek megfelelő célpontokat. A passzivitást Wáberer György azzal magyarázta a Figyelőnek két éve adott interjúban, hogy kevés cég felel meg a szempontjaiknak, olyanokat keresnek ugyanis, amelyek profilja tiszta, járműparkja pedig 200 kamionnál nagyobb.
Akvizíciók helyett az utóbbi két évben a vállalat leánycégeket alapított a legfontosabb nyugat-európai piacain. A befektető szempontjából persze másodlagos a módszer, az a lényeg, hogy sikerül-e teljesíteni a növekedési célt. 2011-ben Wáberer György arról beszélt, hogy középtávon szeretné megduplázni az árbevételt. Ha ezalatt öt évet értünk, akkor nem sikerült, a forgalom 56 százalékkal nőtt (lásd a grafikont). Nem rossz ez egy nagyvállalattól, az eredmény alakulása viszont már kevesebb elégedettségre ad okot, sőt. Persze ezeket a mutatókat is szívesen elfogadná sok hazai cég, egy tőkebefektető szemével nézve azonban a tendencia nem megfelelő.
A teljes cikk a Figyelő 2016/26. számában jelent meg.