Az ellenzéki politikus szerint a földárverések harmadik köre után az államnak minimális földtulajdona maradt, s noha 3 hektáros földeket valóban szereztek helyben élő gazdálkodók, a "zsíros földeket" olyanok vették meg, akiknek több 100 millió forintjuk volt erre a célra. Bírálta a feltételrendszert is, kifejtve: sokan "kamu aránykalászos tanfolyam" elvégzésével lettek földművesek, a 300 hektáros maximum pedig könnyen kijátszható volt, például strómanokon keresztül.
Magyar Zoltán utóbbira példaként hozta, hogy volt olyan minimálbérért dolgozó traktoros, aki 200 millió forint értékben vásárolt.

A Jobbik törvénycsomagjában azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy hozzon létre az ügyészségen belül földügyi osztályt és az ilyen esetekben járjanak el hivatalból. Emellett minden 20 millió forint feletti vásárlás esetében vagyonosodási vizsgálatot sürgetnek, továbbá baráti kölcsön esetén a barátnak is igazolnia kellene, miből adta a pénzt.
A párt elképzelései szerint a szerződésekre nem lenne érvényes az ügyvédi titoktartás, és a titkosszolgálatokat is bevonnák a feltárásba, például politikusok családtagjainak, barátainak vásárlása esetén. Azt is kezdeményezik, hogy a 300 hektáros plafon ne emberre, hanem családra vonatkozzon, elkerülve ezzel, hogy néhány éves gyerekek nevében vásároljanak.
Magyar Zoltán azt is elmondta, hogy bevezetnék a településeken a területszerzési maximumot.