A tulajdonos az MKB hitelezési aktivitását, és a hosszú távú működést támogató fejlesztéseket is visszafogta. Mindezek abba az irányba mutattak, hogy a BLB az MKB hosszú távú működtetésére nem kellően elkötelezett. Az MKB így passzív bankká vált, hitelezésével nem támogatta a gazdaság növekedését, ami gazdaságpolitikai szempontból is károsnak bizonyult.

A bankrendszeri szinten is jelentős MKB stabilitásának megvédése érdekében vált szükségessé az állam, mint elkötelezett tulajdonos szerepvállalása. A vásárlást megelőzően alapos átvilágítás keretében határozták meg az 55 millió eurós vételárat. A kifizetés feltétele volt, hogy a tulajdonos elengedje az MKB számára nyújtott 100 millió eurós kölcsönt, illetve 170 millió eurós alárendelt kölcsöntőkét. Ebből adódóan az állam a pénzintézetet valójában negatív értéken, mínusz 215 millió euróért vette meg, és az így keletkezett rendkívüli eredmény, részben stabilizálta a bank tőkepozícióját. Bizonytalan, hogy a magyar állam szerepvállalása nélkül a kellő mértékű feltőkésítés megvalósult volna-e.

Az MKB további megerősítése érdekében a bank szerkezetének átalakítására volt szükség. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendelkezésére álló szanálási eszköztár alapján az a döntés született, hogy a jegybank hatékonyabban tudja képviselni az állam, mint tulajdonos érdekekeit a szerkezetátalakítás során. Ezért 2014. december 18-án elrendelték az MKB szanálását.

Az MNB, azt a célt tűzte ki, hogy reorganizálja a bankot, majd azt a piaci szereplők számára értékesíti, úgy, hogy az államot ne érje semmilyen fiskális teher és az MKB összes betétesének és hitelezőjének pénze biztonságban maradjon.
A szanálási terv három területre terjedt ki: hatékonyság javítása, problémás tevékenységek és eszközök leválasztása (azaz a jó és rossz bank szétválasztása), végül a „jó" bank értékesítése.

Az MKB jövedelmezőségének helyreállítása keretében jelentősen, összesen 20 százalékkal csökkentek a működési költségek. Többek között átalakult a kockázatkezelés, az IT rendszer és a termékértékesítés. Eladták az MKB biztosítókban meglévő (majdnem teljes) részesedést és a flottakezeléssel foglalkozó érdekeltségeket is.

A szanálás elrendelését és a gyenge tőkehelyzet kialakulását elsősorban okozó kereskedelmi ingatlan hitelportfólió leválasztása keretében jelentős, közel 130 milliárd forint bruttó kitettséget jelentő állományt sikerült csaknem 100 milliárd forintos vételáron, piaci szereplők részére értékesíteni.

Nem sikerült eladni 214 milliárd forint bruttó értékű hitelállományt, amelyet így2015. december végéig a Szanálási Alap tulajdonában lévő MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. részére (MSZVK) ruháztak át. . Ennek során a piaci értéknél 32 milliárd forinttal magasabb, 96 milliárd forint tényleges gazdasági értéken transzferálta át a jegybank a portfóliót. Ez az eredeti érték 45 százaléka.. Az állami támogatás mértékét az Európai Bizottság, az MNB-vel történő egyeztetések eredményeként, elfogadta, az MKB életképes működését megalapozó 2019. év végéig tartó középtávú üzleti és tőketervvel együtt. Az Európai Bizottság előírása szerint az MKB részvényeit ellentételezésként átruházták a támogatást nyújtó MSZVK-nak. Az eszközleválasztás miatt megvalósuló tőkeigény-csökkenés következtében jelentősen javult az MKB tőkeereje. Az MKB tőkemegfelelése mind a szabályozói mind a felügyeleti követelményeknek megfelel.

Ha 2015 végéig nem választották volna le a piacon nem értékesíthető állományt, és így az MKB-nak ezt a portfóliót nem tényleges, hanem piaci értékre kellett volna leértékelnie, akkor a bank tőkemegfelelési mutatója a jogszabályi minimum 8 százalék alá esett volna.

A toxikus eszközök leválasztása azért is volt kulcsfontosságú, mert az Európai Bizottság által elfogadott 2015 végéig megvalósuló jó és rossz bank szétválasztás nélkül az MKB belső feltőkésítésre szorult volna. Így a hitelezők pénzét be kellett volna vonni a tőkerendezésbe, ami nagyban csökkentette volna az MKB értékét. A gyors fellépésnek köszönhetően sikerült ezt a negatív szcenáriót elkerülni, sőt fenntartható pályára helyezni a bankot..

A szanálási intézkedések záró lépéseként a megtisztított és megerősített MKB részvényeit az MNB piaci módon, értékesítette, az uniós versenyjogi előírásokban meghatározott nyílt eljárásban. A vevő a legmagasabb vételárat kínáló Blue Robin Investments S.C.A. - METIS Magántőkealap - Pannónia Nyugdíjpénztár konzorcium lett 45-45-10 százalékos arányban. Az értékesítési folyamat során az MNB, mint felügyeleti szerv ellenőrizte, hogy a vételi ajánlatot benyújtó társaságok megfelelnek-e a befolyásszerzés jogszabályi követelményének.

Az adásvétel eredményeként az MSZVK vagyona nettó módon 35,2 milliárd forinttal növekedett. Ez úgy jön ki, hogy a 37 milliárd forint vételárat az adófizetési kötelezettségek és a Szanálási Alap felmerülő költségei csökkentették. A szaldóígy is meghaladja az állami támogatás 32 milliárd forintos összegét, ezért egyidejűleg az állami támogatást is visszafizették az MVSZK-nak.

A Szanálási Alap tulajdonában álló MSZVK vagyonának növekedése pozitív esemény. Az alap jelenleg még nincs teljesen feltöltve, ezért egy szükséges szanálás vagy bankkonszolidáció esetén felmerülhetnének rendkívüli állami költségek a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében, továbbá a Szanálási Alapba fizetendő banki díjak is megemelkednének. Ha az MSZVK a tulajdonában álló portfoliót sikeresen kezeli, és az eszközöket a bekerülési érték feletti megtérüléssel tudja hasznosítani, ezzel további vagyonnövekedést generálhat. Így által a Szanálási Alap elégséges vagyonnal rendelkezik egy reorganizáció végrehajtásához, az állam tehát mentesülhet a jövőben egy lehetséges bankkonszolidáció költségeitől.

Az intézkedések eredményeként megszűntek az MKB Bank szanálására okot adó körülmények, , ezért az MNB 2016. június 30. -án megszüntette eljárást. Az ügylet során a jegybank megvalósította azt a célkitűzését, hogy állami forrásbevonására nem került sor. A tőkehelyzet stabilizálását nem tőkeemeléssel, hanem a tőkeigény csökkentésével, azaz a jó és a rossz bank szétválasztásával sikerült elérni. Megvalósult továbbá a betétesek és hitelezők maximális védelme, nekik veszteséget nem okozva stabilizálták és adták át az új tulajdonosnak a pénzintézetet. Az intézkedések sikerét elismerve a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő megerősítette, és stabil pozitívra javította az MKB hosszúlejáratú betéti besorolását, és egy szinttel javította alapvető hitelbesorolását és partnerkockázati minősítését.

Összefoglalva: az MKB állam általi megvétele egyértelműen a pénzügyi stabilitás fenntartását és a betétesek védelmét szolgálta. Reorganizáció nélkül a bank újabb és újabb tőkeemelésre szorult volna, amit a korábbi tulajdonos nem biztos, hogy rendezett volna. Emellett a bank a hitelezésben teljesen passzívvá vált, így kikerült a gazdaság vérkeringéséből. Az MKB megvételekor az állam pénzügyi stabilitási szempontokat helyezett előtérbe. A bank megvásárlását követően a szanálási folyamat részeként a tulajdonosi jogokat átadta a hatékonyabb reorganizációs eszköztárral bíró MNB-nek. Az MKB rossz eszközöktől való megtisztítását és fenntartható pályára való állítását követően a bankot piaci szereplőknek értékesítették. Az MKB szanálása során nyújtott állami támogatás fejében a vételár a Szanálási Alap tulajdonában álló MSZVK-hoz folyt be. Mindez csökkentheti az állam jövőbeli terheit, a Szanálási Alap vagyonának növekedése egy esetleges jövőbeli bankkonszolidáció esetén mérsékli az állam költségeit. Így kijelenthető, hogy összességében az MKB tranzakcióval az állam jól járt. Az MKB Bank Zrt. helyreállítása az állam és az MNB segítségével másfél év alatt sikeresen befejeződött.

A cikk megjelent a Figyelő 2016/28. számában.

(Fotó: Wikipedia)