A boszniai sajtó beszámolói szerint az elnökség bosnyák, horvát és szerb tagja azt követően írta alá a dokumentumot, hogy Németország megígérte, segítséget nyújt az ország mezőgazdaságának.

Az ország főként szerbek lakta országrésze, a boszniai Szerb Köztársaság vezetői a múlt hónapban nem engedélyezték, hogy az Európai Unió többi országára is kiterjesszék azt a kedvezményes kereskedelmi megállapodást, amelyet korábban Bosznia-Hercegovina Horvátországgal kötött, mert szerintük azzal a nyugat-balkáni országot elárasztaná az olcsó, külföldi áru. Németország azonban a héten közbelépett, Christian Schmidt német mezőgazdasági miniszter ígéretet tett arra, hogy országa Bosznia-Hercegovinának, és különösképpen a boszniai Szerb Köztársaságnak is segítséget nyújt az új megállapodás hatásait enyhítendő.

A módosított megállapodás elfogadása volt a feltétele annak, hogy Bosznia-Hercegovina is bekerüljön az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli találkozójának témái közé. Uniós politikusok már korábban is figyelmeztették Szarajevót arra, hogy ha nem kezdi el alkalmazni a stabilizációs és társulási megállapodásban foglaltakat, és nem fogadja el az ezzel járó kötelezettségeket, akkor elveszítheti az országnak járó kétmilliárd eurós támogatást, valamint az integrációs tárgyalások folyamatának lehetőségét is.

Brüsszel és Szarajevó között hét év után, tavaly június elsején lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás. Bosznia-Hercegovina pedig az idén februárban adta át uniós csatlakozási kérelmét.

A balkáni országnak a teljes jogú tagságig számos problémát kell leküzdenie. Brüsszel eddig is három kérdés megoldásához kötötte az integráció folytatását: a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz. Emellett Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell felmutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is.

Az európai integráció szempontjából a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Bosznia-Hercegovina a sereghajtó, hiszen Szlovénia és Horvátország már az EU tagja, Szerbiával és Montenegróval elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia pedig már hosszabb ideje tagjelölt.