Hogy Duna-parti Bayreuth, vagy menjünk még messzebb, jobb, mint Bayreuth, a Wagner-világ közepe, és aki igazán tudni akarja, hogyan kell Wagnert játszani, az jöjjön ide. Illetve: ide is jön, és ehhez érvként mindig az amerikai házaspárt hozzák föl, amely valóban ott korzózik a szünetekben, a férfi ropogós eleganciában, az asszony minden este más kalapban, más ruhában és más keppben, bár ami a keppet illeti, olyan hideg még soha nem volt, hogy valóban szüksége lett volna rá.

Lehet ez is egy érv Wagner mellett: csudabogarakat látni a szünetben. Mert mégis kell ahhoz...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2016/29 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!