Egyik veszedelmesebb, mint a másik

Zentai Péter
2016-07-21 15:00
ERINC YELDAN - Nem valószínű, hogy Erdogan önmagát puccsolta volna meg. Törökország számára végzetes lehet a jelenlegi elnök és legfőbb ellenfele rejtett háborúja. Ha az Egyesült Államok nem adja ki Fethullah Gülent, Ankara Moszkva és Teherán felé fordulhat, ami a NATO-n belül komoly konfliktushoz vezethet - nyilatkozta lapunknak az ankarai az Bilkent University közgazdasági karának vezetője.
Elképzelhető, hogy Erdogan török elnök állt a puccskísérlet mögött?
- Kizárni természetesen még egy ennyire extrémnek tetsző lehetőséget sem lehet, elvégre világunkban az orrunk előtt zajlanak olyan események, amelyeknek bekövetkeztét korábban senki sem merte volna megjósolni. Bármi lehetséges tehát. A magam részéről ez esetben mégis kizárom az önpuccs lehetőségét, azt se életszerűnek, se logikusnak nem tartom. Erdogan nem mert volna felvállalni ekkora kockázatot. Egy ilyen játékba sok ezernyi kollaboránst kell jó előre beszervezni - mind a hadsereg állományából, mind a nép köreiből. S ennek a sok ezernyi beavatottnak lakatot is kéne tenni a szájára. Irreális, hogy egy ilyen ördögi tervet óramű pontossággal végre lehessen hajtani, fenntartva közben az egymást követő események spontán bekövetkezésének látszatát, s számolva azzal is, hogy rengeteg, a tervet meghiúsítani, leleplezni képes fejlemény is közbejöhet.

Nem tartja gyanúsnak, hogy a puccskísérlet megbuktatását követően órákon belül Erdoganék kész névsorral indultak neki a tisztogatásoknak? Ilyen rövid idő leforgása alatt honnan tudhatták, hogy kiket kell letartóztatniuk?
- Erdoganék válogatás nélkül veszik őrizetbe, vetik börtönbe szinte minden ismert ellenfelüket. Ezek a listák már korábban is kéznél voltak, a nevek csak gyűltek az évek során. Szerepel rajtuk mindenki, aki az elmúlt időszakban titokban vagy nyíltan a rendszert ellenezték. Rengeteg bírót és katonatisztet koholt vádak alapján kapnak el. A tisztogatások mind magasabb sebességi fokozatban való járatása az elrettentést hivatott szolgálni. Egyrészt félelmet kelt, másrészt a széles közvélemény körében fokozza Erdogan tekintélyét, lassan mindenkinek meg kell tanulnia ki a „Törökország-ház" abszolút ura.

Az elnök friss nyilatkozatai azért mégiscsak egy irányba mutatnak: a puccs mögött az Egyesült Államokban élő egykori szövetségesét, jelenlegi legfőbb ellenlábasát, a hitszónok Fethullah Gülen-t nevezi meg. Valóban Gülen vélt vagy valós hívei a tisztogatások elszenvedői? Egyébként pedig - ha szabad így felvetnem a kérdést - egy demokrata ember szemszögéből és Törökország jövőjének alakulása szemszögéből nézve ki lenne a jobb vezető, Erdogan vagy Gülen?
- Egyik veszedelmesebb, mint a másik. Törökországon belül a felszín alatt huzamos ideje két mozgalom harcol egymás ellen, s az elmúlt években mindkettő mindent megtett a jogállam leépítéséért. Mindeközben mindkettő gazdagította saját klientúráját az egyszerű nép kárára. Ugyanakkor e nép agyát folyamatosan sikeresen mosták a média gépezet révén. Most éppen ott tartunk, hogy a puccs ürügyén Erdogan elnök hozzálát a tisztogatások újabb fordulójához a rendőrségen, a bírói apparátusban, a minisztériumokban, olyan vezető emberek körében, akiket - ahogy ezt a néhány évvel ezelőtt lefolyt első fordulóban is tette - Gülen beépített embereinek nevez. Más kérdés, hogy ez nem szükségszerűen mind kitaláció vagy koholt vád. Mert a gülenisták többször is ténylegesen blokkolták az utóbbi időben a hatalmi gépezet működését. Ezt ugyan mindenki sejti, de valós bizonyítékokkal még maga Erdogan sem tudott szolgálni.

A puccs annyira kézzelfogható dolog, hogy sokmilliónyi török simán el tudja képzelni, hogy Gülen művéről van szó. Ez nem kizárt, de - ahhoz, hogy Gülent az Egyesült Államok kiadja Erdogan követelésére - igazi bizonyítékokat kellene Erdogannak Washington rendelkezésére bocsátania. Gülen egyébként tagadja, hogy bármi köze volna a puccshoz. Egyébként pedig iszlamista, terrorizmust is szító gyűlöletkampányt folytat, félelmet kreál, bosszút esküszik. Abban viszont igaza van, hogy Erdogan egy velejéig korrupt rendszert épített ki hatalmának totalizálása végett. Törökországot a tekintélyuralmak mintapéldányává tette.

További részletek a Figyelő 2016/29. számában.