Stadionok: Lejt a pálya

Jandó Zoltán
2016-07-21 13:43
Több mint 30 milliárd forint ment el az elmúlt egy évben stadion-, illetve sportpályafejlesztésre vagy -fenntartásra. A pénz 80 százaléka öt vállalatnál landolt, amelyeknek jellemzően a projektben érintett csapatok felé is van kötődése. Egyéni vállalkozó is építhet 140 milliós sportcsarnokot.
Az elmúlt szűk egy hónapban ismét igencsak felpörgött a stadionépítési láz Magyarországon. Az előző hetekben előfordult, hogy hét napon belül négy (!) különböző ilyen jellegű fejlesztéssel kapcsolatos bejegyzést tettek közzé a megrendelők a Közbeszerzési Értesítőben. Bár ez nem csúcs, hiszen tavaly decemberben egy munkahéten belül hatot is sikerült már produkálni, a közeljövőben akár az új rekord is összejöhet. Jelenleg ugyanis leginkább az újonnan kiírt pályázatok záporoznak, amelyeknél belátható időn belül a győztest is ki kellene választani.

Építési anomáliák

Eredményhirdetésre egyébként az elmúlt durván 12 hónapban összesen mintegy 40 stadion-, illetve sportpályafejlesztéshez vagy -fenntartáshoz kapcsolódó közbeszerzés esetében került sor, közel 31 milliárd forint értékben (lásd a térképet). Ez persze – amint az előzőekből is kiderülhetett – korántsem jelenti azt, hogy mindössze ennyit költene az állam ilyen célokra. Lapunk még az év elején azt becsülte, hogy addig alsó hangon 90 milliárd forint mehetett el különböző, labdarúgáshoz köthető létesítményfejlesztésekre, 2017–18-ig pedig további bő 160 milliárdnyi beruházás van betervezve (Száz év magány – Figyelő, 2016/10. szám). Bár a felhívásokból az adott projektek értékét nehéz megbecsülni, jelenleg is durván 20-30 milliárd forintnyi állami megrendelés várhat kivitelezőre, vagyis inkább eredményhirdetésre, hiszen akad köztük olyan is, amelynél papíron már hetekkel ezelőtt ki kellett választani a nyertes pályázót.

A kormányzati preferenciákat látva akár meglepőek is lehetnének a csúszások, ám nagyon azért nem kell megijedni: az eddigi tapasztalatok alapján az ilyen fontos munkák megkezdéséhez nem feltétlenül szükséges megvárni a közbeszerzések hivatalos eredményhirdetését. Lapunk például március elején írt róla, hogy a Puskás stadiont ugyan már lezárták a bontási munkálatokra hivatkozva, sőt a kivitelező molinója is kikerült a létesítmény egyik bejáratára, a Közbeszerzési Értesítőben mégis csak a hónap közepén jelent meg tájékoztató arról, mely cégek nyerték el a majd 4 milliárdos megrendelést (Formabontás – Figyelő, 2016/9. szám). Az Átlátszó korábban azt írta, hogy hasonló volt a helyzet a székesfehérvári Sóstói Stadion esetében is. Ott a munkálatok ugyan már tavaly december közepén elindultak, de a szerződést csak a hónap utolsó előtti napján kötötték meg a kivitelezővel az aréna bontására.

Nyerő ötös

Bár az említett időszak stadionos közbeszerzésein összesen több mint 30 különböző szervezet nyert el munkákat, ha összegszerűen nézzük, ennél azért jóval koncentráltabb a piac. A közel 31 milliárd forintnyi megrendelés bő 80 százaléka mindössze öt cégnek jutott (lásd a táblázatot). Bár ebben komoly szerepet játszik, hogy a három legnagyobb projekt (a Puskás bontása, az MTK-stadion építése és a szombathelyi aréna kivitelezése) együttesen 23 milliárd forintot tett ki, az azonban így is elég jól látszik, hogy a pályázatokon gyakran ugyanazok a társaságok futnak be.

További részletek a Figyelő 2016/29. számában!