Az 1,7 milliárd forintot meghaladó, a Környezet és Energia Operatív Program során kapott összegből készült laboratóriumban az újonnan megjelenő kockázati tényezők, a lakosság számára legnagyobb aggodalmat jelentő mikroszennyező anyagok - gyógyszermaradványok, hormonhatású anyagok, alga toxinok, újonnan terjedő kórokozók, valamint valamennyi ivóvízzel kapcsolatos paraméter vizsgálhatóak.

A fejlesztések után létrejött kétszintű laboratórium-hálózat elérte azt a XXI. századi technológiai szintet, hogy bármilyen krízis vagy vészhelyzet esetén - egyedi képességeivel - a lehető legrövidebb időn belül el tudja végezni a legbonyolultabb vizsgálatokat is. Ehhez hozzájárul továbbá, a központi fejlesztések mellett a területi laboratóriumok napi hatósági feladatellátásához szükséges műszerpark fejlesztése is. - mondta el Dr. Szentes Tamás országos tisztifőorvos. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és a jelenlegi fejlesztésben résztvevő intézményei a jövőben még hatékonyabb technikai segítséggel tudják támogatni mindannyiunk biztonságát, hiszen a beruházással egy a fizikai,- kémiai,- biológiai természetű szennyeződések kiszűrésére alkalmas csúcslaboratórium jött létre.

A tisztifőorvos arról is beszélt, hogy Európában olyan változások zajlanak, amelyek a mi életünkre is hatással lehetnek, utalt az esetleges terrorfenyegetettségre, amelynek egyik célpontjává válhat az ivóvízkészlet is. Ez esetben az ivóvizek Magyarországon az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és annak keretei között működő laboratóriumok biztosítani tudják, ami a közegészségügy tekintetében kulcskérdés.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordinációja mellett megvalósult beruházás és az átadott csúcslaboratórium az eddiginél még erősebb szakmai hátteret és garanciát jelent a közegészségügy biztonságos működésére az ivóvízbiztonság hatósági felügyelete ugyanis a népegészségügy egyik kiemelt feladata.

Dr. Vargha Márta az Országos Közegészségügyi Központ vízmikrobiológiai osztályának vezetője elmondta: a mostani eszközpark beszerzésével csökkenthetővé váltak a lakosság ivóvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi kockázatai, gyorsabban megelőzhetőek az esetleges kialakuló veszélyhelyzetek, ezzel jelentősen csökkenteni lehet a megbetegedések számát, hiszen a korai, megfelelő szintű felismerés segítheti a gyorsabb reagálást, ezáltal kisebb teher nehezedik a munkából kieső állampolgárok részéről a társadalombiztosítás rendszereire. Kiemelte: az ivóvíz hatósági laboratóriumi ellenőrzése, és az erre alapozott kockázatelemzés segítségével megelőzhetővé, jelezhetővé válnak a nem megfelelő minőségű ivóvíz fogyasztásából adódó hosszútávon kialakuló egészséghatások is.

Jelenleg Magyarország kedvező helyzetben van, bőséges és jó minőségű felszíni és felszínalatti vizeinek köszönhetően a megfelelő minőségű ivóvíz gyakorlatilag minden településen rendelkezésre áll. Budapest ivóvízminősége országos illetve régiós összehasonlításban is kiemelkedően jó. A népegészségügy továbbra is felkészült az új kihívások, így például a klímaváltozással járó változások kezelésére. - tette hozzá Dr. Vargha Márta