Száz évvel az után, hogy Norvégiában a hölgyek megkapták az általános  választójogot, Anne-Grete Strøm-Erichsen norvég védelmi miniszter egyenesen az előttük tisztelgésnek nevezte, hogy a parlament megszavazta a női sorkatonaságot. A törvénymódosítás még 2015 elején lépett életbe, és a minisztérium ki is küldte az első hivatalos behívókat. Norvégia ezzel számos NATO-szövetségesével ellentétes utat jár be: a többség a közelmúltban éppenséggel megszüntette a kötelező sorkatonaságot, és csupán egy maroknyi ország van a világon – Kína, Eritrea, Bolívia, Izrael és Észak-Korea –, ahol a nőket is besorozzák.

Közismert, hogy Norvégia hagyományosan élenjár az egyenjogúság terén. 2008 óta a részvénytársaságok igazgatótanácsában a hölgyek arányának el kell érnie a 40 százalékot, különben megbírságolják a céget. A parlamenti képviselők közül szintén 40 százalék az a...

A cikk további része csak Figyelő-előfizetők számára érhető el, vagy olvassa el a teljes cikket a Figyelő 2016/32 számában.
Olvasáshoz kérjük, adja meg előfizetési azonosítóját.
Kérjük, olvassa a szabadon felhasználható cikkeinket!