Száz évvel az után, hogy Norvégiában a hölgyek megkapták az általános választójogot, Anne-Grete Strøm-Erichsen norvég védelmi miniszter egyenesen az előttük tisztelgésnek nevezte, hogy a parlament megszavazta a női sorkatonaságot. A törvénymódosítás még 2015 elején lépett életbe, és a minisztérium ki is küldte az első hivatalos behívókat. Norvégia ezzel számos NATO-szövetségesével ellentétes utat jár be: a többség a közelmúltban éppenséggel megszüntette a kötelező sorkatonaságot, és csupán egy maroknyi ország van a világon - Kína, Eritrea, Bolívia, Izrael és Észak-Korea -, ahol a nőket is besorozzák.

Közismert, hogy Norvégia hagyományosan élenjár az egyenjogúság terén. 2008 óta a részvénytársaságok igazgatótanácsában a hölgyek arányának el kell érnie a 40 százalékot, különben megbírságolják a céget. A parlamenti képviselők közül szintén 40 százalék az arányuk, a kormány élén pedig Erna Solberg miniszterelnök asszony áll, és a 18 miniszteréből kilenc nő. (Ehhez viszonyítva a magyar parlamentben a képviselők mindössze 9 százaléka hölgy.)

Az egyenjogúság mostantól a fegyveres erőkre is kiterjed. Az 1997-ben született nők közül a napokban több mint ezren kezdik meg 19 hónapos sorkatonai szolgálatukat (amelyből valószínűleg csak egy évet kell letölteni), melyet éppúgy kötelező fizikai és pszichológiai vizsgálatok előznek meg, mint a férfiaknál. Norvégiában évente csupán 8000 embert soroznak be, fizikai alkalmasság esetén is könnyedén lehet nemet mondani lelkiismereti okokra hivatkozva. A norvég hadsereg már korábban is küldött behívókat a nőknek önkéntes szolgálatra, tavaly már 16 százalék volt az arányuk a katonák között, és ezt szeretnék 20-ra emelni. Marita Hundershagen, a védelmi minisztérium szóvivője az osztrák Die Pressének kiemelte: „Nemi hovatartozástól függetlenül a legjobb katonákat keressük. A hadsereg már nem olyan, mint 20 évvel ezelőtt, nemcsak erős és gyors férfiakra van szükség, hanem más tulajdonságokra is."

A hölgyek jelenléte a kaszárnyákban persze számos gyakorlati problémát is felvet. Kezdetben előfordultak szexuális zaklatások, azonban a gyakorlat és a megszokás csillapította a kedélyeket, sőt 2014 óta még az is megengedett, hogy férfiak és nők egy hálóteremben aludhassanak. Az együttélésnek számos pozitív hatása volt, így például a férfi katonák elkezdték tisztelni hölgy társaikat, a koedukált laktanyákban a férfiak higié-niája is javult, ami alighanem szintén a nők számlájára írható. Elmosódtak az általános sztereotípiák határai, mindkét nemnek meg kellett tanulnia csapatként dolgozni, és ennek következtében sokkal jobb eredményeket értek el a vegyes egységeknél. Az igényeket látva engedélyezték a bejelentett párkapcsolatot is. Nagy vita volt a szexuális viszonyról, a vezetők közül sokan ezt egyszerűen betiltották volna a katonai létesítményekben, ám a többség szerint ezt értelmetlen parancsba foglalni. A hadsereg egyébként is modern elveket követ, így például hetente egyszer vegetáriánus étrendet biztosítanak, a férfiaknak pedig még a hosszú hajat is engedélyezik (bevetésen copfot). Nők már eddig is befutottak komoly karriert a hadseregben: 1995-ben Solveig Krey személyében norvég volt a világ első hölgy tengeralattjáró-parancsnoka, honfitársa, Kristin Lund pedig az első női ENSZ-békefenntartó parancsnokként debütált.

A cikk megjelent a Figyelő 2016632. számában.