A hazai lakosság támogatja és érzékeli is a szürke- és feketegazdaság elleni kormányzati akciókat, ám az ehhez szükséges infrastruktúrát nem tartja minden területen kellően kiépítettnek - derül ki a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának közelmúltban végzett közvélemény-kutatásából. A kutatásból kiderül: a magyarok döntő többsége találkozik az adókerülés különböző válfajaival a nem bejelentett munkák elvállalásától, a csúszó- és hálapénz fizetéseken át a nyugtaadás elmaradásáig. A kutatás szerint legtöbben - 59 százalék - a vizsgált szektorok közül a háztartási szervizszolgáltatások - mint a vízvezeték-szerelés, kőműves munka, takarítás stb. - esetében találkoztak azzal, hogy nem kaptak számlát/nyugtát a szolgáltatás igénybevétele során. A kiskereskedelemben 53, míg a vendéglátóipari egységeknél 19 százalékos a nyugtaadás elmulasztásának aránya a felmérés szerint, vagyis ebből a szempontból a szervizszolgáltatások mondhatók a legfertőzöttebbnek.

A csalások visszaszorítására az online eszközök alkalmazását megfelelő eszköznek tartja a lakosság, így például elégedettek az elektronikus pénzforgalom bővítésével is. Annak ellenére azonban - állapította meg a kutatás -, hogy a magyarok többsége elégedettnek mutatkozik a bankkártyás fizetés lehetőségeivel - a kártyahasználók 88 százaléka nyilatkozott így -, még mindig gyakori, hogy bár szeretnék, de lehetőség híján nem tudják használni a plasztiklapot. A válaszadók 53 százaléka nyilatkozott akként, hogy az elmúlt egy év során előfordult vele, hogy szeretett volna, de nem tudott bankkártyával fizetni.

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a kártyás fizetések száma 2015 első negyedévéhez viszonyítva 22,1 százalékkal emelkedett, ám a bankkártyás fizetések arányának megoszlása eközben egyáltalán nem homogén az egyes kereskedelmi egységek között. Míg a válaszadók 79 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szupermarketekben és plázákban rendszeresen fizet bankkártyával, a kisboltokban már csak 36, a vendéglátóipari egységekben pedig 21 százalék ez az arány. Egyes szolgáltatói szektorokban viszont elenyésző a készpénzmentes fizetés aránya: ilyen
például a fodrász vagy a taxi, ahol mindössze 5 százaléknyi az olyan vásárlók aránya, akik kártyával egyenlítik ki a számlát.

Az online pénztárgép és az EKÁER kapcsán szintén támogatóan nyilatkoztak a válaszadók: 53 százalékuk szerint az online pénztárgép megfelelő megoldást jelent a nyugtaadás elmulasztásának visszaszorítására, az áfacsalások ellen pedig 45 százalék szerint hatékonynak mondható a közúti áruforgalom ellenőrzése, vagyis az EKÁER. A megkérdezettek 13-15 százaléka azonban úgy vélekedett, hogy e rendszerek még nem elég hatékonyak. Figyelemre méltó megállapítása a felmérésnek, hogy az online pénztárgépek kötelező használatát az emberek elsősorban a nagy bevétellel rendelkező foglalkozásokra, így az ügyvédi irodákra, a fogorvosi rendelőkre és a plasztikai sebészekre terjesztenék ki.

A felmérésből egyértelműen látszik, hogy az online pénztárgépet, az EKÁER-t és általában az elektronikus fizetést, a bankkártya-használatot megfelelő megoldásnak tartják a magyarok a szürkegazdaság elleni harcban. Az emberek érzékelik a magyar gazdaság fertőzöttségét, de az az ellen való fellépést is érzékelik és értékelik.

A Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalát 2016-ban hozta létre a Nézőpont Intézet azzal a céllal, hogy az átláthatóság, a korrupció, a szürkegazdaság kifehérítése és a közpénzügyek javítása témáival foglalkozzon. A kerekasztal munkájában pénzügyi szervezetek, tudományos intézmények, civilszervezetek és kormányzati szervek
vesznek részt, közöttük tanácsadóként az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az MKB Bank, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal. A nyár folyamán a Gazdaságfehérítési Kerekasztal már közölt két publikációt a magyarok fekete- és szürkegazdasághoz kötődő attitűdjeiről, illetve az egészségügyhöz
kapcsolódó szürkegazdaságról.